Szerző

Virginás András

Életkor: 59 év
Népszerűség: 201 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 261 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. május 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (17)

Virginás András

Míg elhiszem

Csak gondolom, mert hinni nem merem, -
magamat így míg tőled átveszem,
életig tartó, hosszú folyamat,
lejár a kölcsön, s nem lesz már kamat.

Nem jövök rá, miért vagyok magam,
tudom, olykor a harc aránytalan,
időm sincs, gyorsan el kell döntenem,
s rájuk bízom, hogy lényegük legyen.

Minden, mi volt, bár mind fölösleges,
a kacatok közt lehet még becses,
jelent tapos, de hozna holnapot,
s hogy nem próbálta, nem vádolhatod.

Mit az agyam szül, hinnem kellene,
a valóságból álmot fejtene:
rabok maradjunk két szabad között? -
S a gondolatba kétség költözött.

Úgy tűnt, a skálán szépen haladok,
de kimaradtak fontos válaszok,
a végére már nem jutott szerep, -
gondolatban csak én vagyok gyerek.

Míg elhiszem, a Hold is kitelik,
azt sem tudom, az igazabb melyik:
ő esküszik, hogy látta valahol,
megtalálni az én feladatom.

2018. április 23.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


lanyigeza2018. május 16. 04:14

Kedves András!
Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel: Géza

Agnes542018. május 14. 12:20

Elmélyülve elmélkedtél, és nagyon jól. Gratulálok!

Ági

1111112018. május 12. 13:53

Gondolatokat ébresztő, magával sodró sorok, szépre írtad, szívesen olvastam. Piroska

gyorgyjeko2018. május 11. 18:53

Kedves András! Nagyon tetszik a vers! szívvel gratulálok, üdv. Gyuri

lenartanna2018. május 10. 20:00

Szép soraidnál szívet hagytam, kedves András!

gypodor2018. május 10. 19:13

Nagyon szép! Szívvel
Gyuri

Zsuzsa03022018. május 10. 17:45

Csodaszép versedhez szívvel, szeretettel gratulálok! Szeretettel: Zsuzsa

JohanAlexander2018. május 10. 15:19

''Mit az agyam szül, hinnem kellene,
a valóságból álmot fejtene:
rabok maradjunk két szabad között? -
S a gondolatba kétség költözött.''

András, nagy szívet hagyok!

feri572018. május 10. 13:34

Csodálatosan szép sors soraid András
Szívvel, elismeréssel olvastam
Feri

Eddi2018. május 10. 12:35

Nagyszerű figyelemfelkeltő sorok kedves András! Szívet hagyva gratulálok alkotásodhoz. Eddi.

editmoravetz2018. május 10. 12:24

Lebilincselő gondolatok - életünk folyamán sok-sok emlék gyűlik, melyeket ha előveszünk, sok ''kacat''-nak tűnik, ám ''lehet még becses'' köztük.

Kétségeink gyötörnek, de tudnunk kell, feladattal jöttünk a Földre - ezt megtalálni egyik legnehezebb dolog a világon!

Versed számomra sokat mondó!

Szívvel-szeretettel gratulálok: Edit /4./

rildi2018. május 10. 11:54

''életig tartó, hosszú folyamat,
lejár a kölcsön, s nem lesz már kamat'' - csak tűnődünk, rágódunk az élet dolgain, amíg ''a végére már nem jutott szerep''
Kedves András, filozofikus gondolataidat ismét nagyon rendezett sorokba szedted - az életnek sajnos nem mindig ilyen kötöttek a szabályai... vannak szabályszegők is.
Mindig örömmel jövök hozzád és szeretettel gratulálok lírai alkotásodhoz: Ildi

Gaborovics2018. május 10. 11:51

Remek költemény. Gratulálok!

Gabi

1957052520122018. május 10. 11:25

Remek gondolatébresztő sorok.
Szívvel gratulálok , Irén

Metta2018. május 10. 10:55

''Minden, mi volt, bár mind fölösleges,
a kacatok közt lehet még becses,
jelent tapos, de hozna holnapot,
s hogy nem próbálta, nem vádolhatod.''
Nagyszerű,elgondolkodtató versednél szívet hagyok!
Elismeréssel!
Margit

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom