A költő visszatér
Tékozolva, szétromolva, felesküdtem hét pokolra,
Értetek nem érte meg, megértelek, ti éltetek?
Én "meghaltam" miattatok, mi a titok, ti ittatok?
Itt a tok, a koporsó, mely felett ti sírtatok.
Sárba dob és elfeled, felnevelted elvedet,
De elveted, félve tedd, tedd össze a két kezed.
Megszenvedted tettedet, de tettetett e rettenet,
Míg magamban érlelődtem, ti emberek feledtetek.
De most már nem alattatok, én itt állok felettetek,
S ez válasz a kérdésre, mit pár éve feltettek.
2018. május 4.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!