Az Élet, és a kanapé
Ülünk a kanapén -
Csak ketten, Te meg én.
Így ülünk már régen,
Édes, kéz a kézben.
A kanapénk ócska,
Billen erre-arra,
Rojtos már a széle,
Senkinek sem kéne.
Itt-ott nyom is néha,
S rugója sem néma,
Portól felhős háta
Új huzatot várna...
De ha varázséjen
Akarná, hogy éljen,
S szája szóra nyílna,
Csak kettőnkről szólna.
...
Hosszú évek óta
Egymást vágyva, óvva -
Csak ketten, Te meg én
Ülünk e kanapén.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 23. 12:49
@ereri:
Köszönöm!
Meggyőződésem, hogy a tárgyak igenis élnek! Szólnak hozzánk, érzéseket fogadnak be, közvetítenek, és ezzel befolyásolják az életünket is. ''Hozzánk nőnek''. Egy kicsit életünk leképezései is.... Dehát ezt Te is tudod, semmi újat nem mondtam!
Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 23. 12:43
@m.agnes:
Köszönöm szépen!
m.agnes2018. május 23. 10:38
A tárgyak velünk élnek.:))
Gratulálok versedhez...Ágnes
ereri2018. május 23. 10:34
''Csak ketten, Te meg én
Ülünk e kanapén.''
Kedves Gyula! Remek címed máris előrevetíti, hogy életetek része - a kanapé lesz a főhős. Néma tanú, de ugye mennyire furcsa lenne nélküle? Hiszek a bútorok lelkében, írtam is egy verset egy fotelről, amely ide még nem került fel, de a blogon többen megmosolyogtak érte, pedig igenis vannak tárgyak, amelyek úgy érzed megszólítanak, vagy - mint a ti bútorotok - állandóságot, bázist sugározva, csendben nyújtanak nélkülözhetetlen hátteret a boldog mindennapjaitokhoz. Elismerésem és nagy-nagy szívem hagyom kifejező soraid mellett - szeretettel, tisztelettel: E. E.
Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:34
@lanyigeza:
Köszönöm dicsérő szavaidat!
Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:33
@adamne:
Nagyon köszönöm szívhezszóló soraidat!
Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:32
@kincseshaz:
Köszönöm szépen a szívet!
Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:31
@Pflugerfefi:
Köszönöm!
A tárgyak nemcsak részei életünknek, hanem kivetülései is lehetnek az érzelmeknek. Ezért van az, hogy egy régiségboltban vagy öreg házban levő bútorok azonnal valami kontaktust tudnak teremteni. Velem legalábbis.
Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:28
@gypodor:
Köszönöm szépen!
Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:26
@feri57:
Nagyon köszönöm!
Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:25
@GreyMouse:
Köszönöm! Ezek szerint valami átjött abból, amit szerettem volna átadni!
Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:24
@szombati:
Köszönöm szépen!
lanyigeza2018. május 20. 07:57
Kedves Gyula!
Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel: Géza
adamne2018. május 16. 16:11
Elismerésem kedves Gyula!
Gratulálok e csodás versedhez szívvel, nagy szeretettel:Manyi
kincseshaz2018. május 16. 15:51
Remek alkotásodnál szívet rajzoltam. Ilona
Pflugerfefi2018. május 16. 09:38
Tetszik!
A tárgyak is életünk részei!
Gratulálok szívvel. Feri.
gypodor2018. május 16. 08:28
SZÉP!
Nagy szívvel
Gyuri
feri572018. május 16. 07:42
Nagyon szép, aranyos történet a kanapéról
Szívvel gratulálok a kiemelkedően szép alkotásodhoz
Tisztelettel
Feri
GreyMouse2018. május 15. 20:46
Kedves Gyula!
Remekül megírt szép vallomás. A kötödés sok dologra kivetíthető, mely körülöttünk van, de a lényeg az összetartozás. Elismerésem szépen megírt versedhez.
Tisztelettel: GéeM.
szombati2018. május 15. 16:38
A kanapé ötletes és a vers nagyon szép.
Romantikus alkotás.
Nagy szívvel gratulálok!
Szeretettel várlak én is!
ÜDv!
Tibi