Az Élet, és a kanapé

Litauszki_Gyula(szerző)2021. január 3. 16:44

@S.MikoAgnes: Kedves Ágnes!
Köszönöm, hogy régebbi verseim is meglátogatod. A szívet is!
Tudod, megcsömörlöttem az ünnepi versektől, inkább kiléptem egy kicsit.
Neked is BUÉK!
Gyula

S.MikoAgnes2021. január 3. 16:09

Jaj, de kedves vers!
Dallamos, elringató mint az öreg kanapé.
Rengeteg emléket hordoznak a mi régi tárgyaink is.
Elsősorban Édesanyámtól örökölt 66. éves házunk,nem tudnék megválni tőle!!!
Remeked mellé nagy szívem tettem szeretettel:
Ági
És mivel nem vagy jelen,így kívánom,hogy:
BÚÉK!

Litauszki_Gyula(szerző)2021. január 1. 20:23

@stapi: Ráéreztél! Bizony, hogy nem! A kanapé csak jelkép. Dehát ezt Te is tudod. :-)

stapi2021. január 1. 20:19

Andalító, szép vers! Sok ilyen vallomásra volna szükség ebben a rozzant, önmagából kifordult világban! Merthogy - ugyebár - nem a kanapéról szól ez a gyöngyszem...

Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 23. 12:49

@ereri:
Köszönöm!
Meggyőződésem, hogy a tárgyak igenis élnek! Szólnak hozzánk, érzéseket fogadnak be, közvetítenek, és ezzel befolyásolják az életünket is. ''Hozzánk nőnek''. Egy kicsit életünk leképezései is.... Dehát ezt Te is tudod, semmi újat nem mondtam!

Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 23. 12:43

@m.agnes:
Köszönöm szépen!

m.agnes2018. május 23. 10:38

A tárgyak velünk élnek.:))
Gratulálok versedhez...Ágnes

ereri2018. május 23. 10:34

''Csak ketten, Te meg én
Ülünk e kanapén.''

Kedves Gyula! Remek címed máris előrevetíti, hogy életetek része - a kanapé lesz a főhős. Néma tanú, de ugye mennyire furcsa lenne nélküle? Hiszek a bútorok lelkében, írtam is egy verset egy fotelről, amely ide még nem került fel, de a blogon többen megmosolyogtak érte, pedig igenis vannak tárgyak, amelyek úgy érzed megszólítanak, vagy - mint a ti bútorotok - állandóságot, bázist sugározva, csendben nyújtanak nélkülözhetetlen hátteret a boldog mindennapjaitokhoz. Elismerésem és nagy-nagy szívem hagyom kifejező soraid mellett - szeretettel, tisztelettel: E. E.

Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:34

@lanyigeza:
Köszönöm dicsérő szavaidat!

Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:33

@adamne:
Nagyon köszönöm szívhezszóló soraidat!

Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:32

@kincseshaz:
Köszönöm szépen a szívet!

Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:31

@Pflugerfefi:
Köszönöm!
A tárgyak nemcsak részei életünknek, hanem kivetülései is lehetnek az érzelmeknek. Ezért van az, hogy egy régiségboltban vagy öreg házban levő bútorok azonnal valami kontaktust tudnak teremteni. Velem legalábbis.

Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:28

@gypodor:
Köszönöm szépen!

Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:26

@feri57:
Nagyon köszönöm!

Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:25

@GreyMouse:
Köszönöm! Ezek szerint valami átjött abból, amit szerettem volna átadni!

Litauszki_Gyula(szerző)2018. május 20. 17:24

@szombati:
Köszönöm szépen!

lanyigeza2018. május 20. 07:57

Kedves Gyula!
Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel: Géza

adamne2018. május 16. 16:11

Elismerésem kedves Gyula!
Gratulálok e csodás versedhez szívvel, nagy szeretettel:Manyi

kincseshaz2018. május 16. 15:51

Remek alkotásodnál szívet rajzoltam. Ilona

Pflugerfefi2018. május 16. 09:38

Tetszik!
A tárgyak is életünk részei!
Gratulálok szívvel. Feri.

gypodor2018. május 16. 08:28

SZÉP!
Nagy szívvel
Gyuri

feri572018. május 16. 07:42

Nagyon szép, aranyos történet a kanapéról
Szívvel gratulálok a kiemelkedően szép alkotásodhoz
Tisztelettel
Feri

GreyMouse2018. május 15. 20:46

Kedves Gyula!

Remekül megírt szép vallomás. A kötödés sok dologra kivetíthető, mely körülöttünk van, de a lényeg az összetartozás. Elismerésem szépen megírt versedhez.
Tisztelettel: GéeM.

Törölt tag2018. május 15. 16:38

Törölt hozzászólás.