Egy kisgyermek születésére
Megszületett hát! Várva várt csöppség: piciny fiú, idő előtt, korán...
Rémület vájta jeges-ijedtre anyja szívét azon a délután.
A gyermek tüdeje mozdulatlan, szívecskéje rendetlenül remeg.
Gyönge kis izma kínlódva próbál megragadni pille lélegzetet.
Az aprócska test kínos fájdalma szakítja, tépi az anyja szívét.
S kezét égre emelve tanulja szavakkal engesztelni Istenét.
"Könyörülj, Uram, könyörülj rajtam és kicsiny, ártatlan gyermekemen!
Ne vedd el tőlem! Engedd, hogy éljen! Jusson színed elé e kérelem!"
Sokáig csend volt. Majd szólt az Isten: "Leányom, fülemhez jutott szavad.
Íme, a gyermek! Esdő kezedbe adom, hogy magadhoz ragadd.
Időtlen idők kezdete óta magam is ismerem fájdalmadat...
Kétezer éve, hogy halálra adtam fiad helyett az én Fiamat."
1996. május 25.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Angyalka732018. május 16. 13:21
Kedves Gabi, versedet gyönyörűen írtad meg ! Üdvözlettel Melinda
feri572018. május 16. 13:15
Csodálatosan szép versed Gabriella
Szívvel, szeretettel olvastam
Feri
somluca2018. május 16. 12:22
Megkönnyeztem versedet. Nagyon szép!
Metta2018. május 16. 12:10
Gyönyörű versednél szívet hagyok!
Szeretettel :Margit
megczirogatott2018. május 16. 11:31
Gyönyörűen szomorédes vers! Gratulálok hozzá. Reménykedem, hogy azóta az idő sok szép áldással telt napot adott.
szombati2018. május 16. 09:43
Nagy szívvel és szeretettel voltam.
Még jövök és várlak.
Tibi