Szerző
Janó Nataniel Dávid

Janó Nataniel Dávid

Életkor: 18 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 20 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. május 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Janó Nataniel Dávid

Megfakult emlék

Füsttől fekete az égbolt,
Körbeölel minket a láng.
Ülj le közénk, jó atyánk!
Mesélj nekünk, milyen volt a múlt,
Mikor a régi hősök elvesztek,
És emlékük végleg megfakult.

Az örökségem tovább adom,
Elveszek majd én is,
Most még hallgatom.
Egy pillanat nem hosszú idő,
Kialszik a láng,
De bölcsesség pénzért nem vehető.

Egyszer élek, egyszer élsz,
Elvész a vágy, elvész a pénz!
Odaát olyan vagy, mint bárki más,
Egy mezítelen, isteni alkotás.
Elvész a tűz, elvész a láng,
Erről mesélt nékünk jó atyánk:
Nem lesz többé folytatás,
Emlékünk nem volt más, mint látomás!

Elfecséreltem a fontos perceket.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Demonboy202018. május 18. 18:19

Szívvel olvastalak :)

csakabor2018. május 18. 14:17

A régi emlékek megfakulnak, de élnek. Ilyenkor jövünk rá, hogy mi mindent mulasztottunk.

Tibor

szombati2018. május 18. 12:28

Nagy szívvel!
Szetetettel!
Várlak én is.
Üdv!
Tibi

feri572018. május 18. 12:12

Nagyon szép egyedi alkotás Dávid
Nagy szívvel jelöllek kedvencnek
Tisztelettel
Feri

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ