Szerző
Mihály Martina (Tina)

Mihály Martina (Tina)

Életkor: 15 év
Népszerűség: 36 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 417 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. május 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Mihály Martina (Tina)

Újra

Újra feltetted ugyanazt a kérdést,
De ne várd ugyanazt a választ!
Megint jön az a furcsa érzés,
S megcsókoltad a számat.

Teljesen más volt, mint régen,
Látszott rajtam, tagadni se tudom.
Még mindig szeretlek téged,
De már nem mutatom.

Nem mondtam semmit,
Csak némán néztem rád.
Jó volt megint veled lenni,
S érezni számon a szád.

Kértél még egy utolsó esélyt,
De én nem adtam neked.
Elveszett minden remény,
S láttam, könnyes a szemed.

Nekem is nagyon fájt,
De talán ez így helyes.
Magam alatt vágtam a fát,
De el kell engedjelek.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


csakabor2018. május 30. 11:29

Lassan kihűlő szerelem, amibe még kapaszkodni próbálsz, de az utolsó esélyt már nem tudod megadni. Jobb szépen elválni, még ha fáj is, mint beleszaladni egy durva szakításba.

Tibor

feri572018. május 30. 06:12

Nagyon szép Szívbemaró gyönyörű alkotásod
Nagy szívvel olvastam
Feri

szombati2018. május 29. 20:41

Lehet el kell engedni.
Nagy szívvell!
Szeretettel!
Várlak én is!
Tibi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom