Szerző
Sándor Attila Csongor

Sándor Attila Csongor

Életkor: 32 év
Népszerűség: 19 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 269 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. május 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (8)

Sándor Attila Csongor

Az idő

Az idő, mi örökmozgó,
Igazi nagy kalandozó.
Nem siet el, és nem elbeszél,
Rajta nem fog sem ősz, sem tél.

Nem perzseli a meleg nyár,
A tavasz, csak az jelzi már,
Itt az idő cselekvésre,
Ne pazarold lefekvésre!

Lusta ember az időtlen,
Természetesen erőtlen.
Életet az idő méri,
Ezt a halál mindig kéri,
Sosem tudod, mikor érik.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


SzaipIstvanne2018. június 27. 13:59

Kedves Attila, remek versed nagy szivvel lett a kedvencem. Maria

GreyMouse2018. június 6. 11:59

Kedves Attila!

''Lusta ember az időtlen,
Természetesen erőtlen.
Életet az idő méri,
Ezt a halál mindig kéri,
Sosem tudod, mikor érik.''

Az idő végtelen, csupán a Mi részünk véges belőle. Jól meg kell ragadni minden percet, különben kifolyik a ''kezünkből''. Nagyszerűen fogalmaztad meg ezzel kapcsolatos gondolataidat és írtad versbe. Örülök, hogy olvastam. Elismerésem hozzá.
Tisztelettel: GéeM.

Tschongor(szerző)2018. június 3. 19:49

@kodrane: Köszönöm szépen, hogy itt voltál, millió üdvözletem !

kodrane2018. június 3. 16:34

Én meg sokszor kérdezem : Mi az idő? A jövő? a jelen? A múlt, vagy csak a perc amit most élünk? ? ?
Én azért szívet hagyok!

Tschongor(szerző)2018. május 31. 17:57

@Beny: Köszönöm szépen. megtiszteltetés, hogy nálam elidőztél, szeretettel és szívvel várlak vissza.

Beny2018. május 31. 12:44

Remek versedhez szívvel gratulálok!

Tschongor(szerző)2018. május 31. 12:38

@gelnadi-gabor: Köszönöm a megjegyzésed, egyetértek veled, mind abban amit írtál.

gelnadi-gabor2018. május 30. 18:49

Pedig meg kell az idő nyomásától szabadulni. Az idő civilizációs borzalom - beoszt, rabszolgává tesz. Üdvözlettel Gélnádi Gábor.

Tschongor(szerző)2018. május 29. 22:46

@feri57: @szombati: @Metta: köszönöm hogy itt vagytok és hálás köszönet a szívekért!

Metta2018. május 29. 21:19

Kedves Attila!
Nagyszerű versednél szívesen időztem!
Szeretettel:Margit

szombati2018. május 29. 21:04

Nagyon tetszik.
Szívvel!
Tibi

feri572018. május 29. 20:57

Remek évszakok versedhez Attila
Szívvel gratulálok
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom