Valóság és valóság között
Négy fal között pattog a fájdalom
Páraként csapódik le
Penészt képez a falakon
Csalódás és megrepedt életek
Félbetört emberek
Sárban heverő maroknyi ostya
Mikor emeled fel Istenem?
Bennem fényként örvénylő színek
Valahol egy jobb világ
Félig ott élek
Hitet épít bennem a szeretet
Az élet élni akar
Megteszi helyettem
"Van hogy együtt javítjuk ki a hibát"
Ti csak a fájdalmat látjátok a másik helyett
"Nem letapossuk hanem
Öntözzük a virágot"
Hiába kiabálok nem halljátok
Meghatároznak a szavak
Hitetlenségben hitvallásotok
A ti saját igaztalan igazságtok
-
Megpihenek tekinteted súlya alatt
Áldó kéz fejemen
Horgonyként vetem ki szívem
Szíved végtelenjében
Hiszek összetörve is
Hiszek életem Igenében
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
kicsikincsem2018. június 16. 12:29
Nagyszerű... Szívvel gratulálok.
Ilona
PoorViktor2018. június 16. 07:21
Csodálatos, mennyi remény bújik meg a soraid közt, szívem hagyom itt!
Metta2018. június 14. 19:17
Csodálatos versednél szívet hagyok!
Szeretettel gratulálok!
Margit
atelk2018. június 14. 18:54
Nagyon tetszik, gratulálok.
szombati2018. június 14. 15:47
Kedves Hanna!
Nagyon szép alkotásod,szívemből is szól.Hittel teli szép versed,nagy szívvel lett kedvencem.
S figyelőmmel követlek tovább!
Szeretettel várlak én is!
Üdvözlettel!
Tisztelettel!
Tibi