Szerző

Kiss Angéla

Életkor: 20 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 163 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. június 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Kiss Angéla

Vesztettem már eleget

Mint a réten a virágok,
A szélnek szembeállok,
Nem számít, mily zord a rét,
A világban csak a magány,
Ami elkísér.

Bár magányos vagyok,
Mégse török meg
Oly könnyen, hiszen voltak,
Kik bíztak bennem,
Lélekben itt vannak velem.

Vesztettem, amit ember
Csak veszteni tud, de
Felépítettem egy szebb világot.
Melynek csak én vagyok
A része, s te...

Te, kit oly fiatalon láttalak,
Te, kit elfelejteni az évek alatt
Egyszerűen nem tudtalak.
Bár hiányod emészt, emléked
Reményt ad a folytatásért.

Te, ki tudtad, hogy nincs
Már számodra holnap,
Mégis boldogan fogtad
Fel a dolgokat, melyek
Előtted álltak.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szombati2018. június 15. 20:21

Szép versed nagyon megérint kedves Angéla!
Nagy szívet hagyok.
Szeretettel!
Várlak én is!
Tibi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom