Szerző
Vers

A verset eddig 249 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. június 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (16)

Megczirogatott Lány

Édesapámmal a szőlőben

Szőlőt metszeni hívtam a minap,
Tudta, hogy okosat kell majd mondania.
Nem kérdezett, csak dolgozott serényen,
Belelátott a lánya fejébe.

Gondolkozott, hogy kell-e a jó szó,
Végül halkan egy mondatot mondott:
"A jóból a kevés is elég."
Ezzel kérte, hogy maradjak szerény.

S a munka sürgött kezeink között,
Kérdezett, s arca nem mutatott közönyt.
Megtudta, miért vagyok néha oly szomorú,
S a lila foltok sem maradtak többé tabuk.

Dühöt és aggódást éreztem hangjában.
Nem erre lett nevelve az ő kislánya.
S én mondtam neki azt a mondatot:
"Ki milyen rózsát szakít, olyat szagol."

Bántott már azóta? - kérdezte félszegen,
Hazudni nem tudtam - lehajtottam fejem.
Nem panaszkodtam terheim miatt,
De szememben a félelem meg-megcsillant.

A jóból apa a kevés is elég - mondtam,
S nekem is tudod, valahol a jó megvan.
S ha rossz dolog is ér engem az életben,
Senkinek sem mondom, nem leszek terhedre.

S búsult az öreg, lehajtott fejjel állt.
Talán már bánta a régi mondatát.
Átölelve álltunk a szőlők között,
S akkor érezte, mily fájdalom gyötör.

A jóból, apám, a kevés is elég.
Nekem sok jó dolgot adott már az ég.
Adott titeket, kik szeretnek engem,
S adott egy áldott leánygyermeket.

Minden nap az élettől kapok valami jót.
Nem vagyok lusta megkeresni azt, ne aggódj!
Én örülök annak, ha nevet a világ,
El tudom felejteni, ha Isten rosszat ád.

S az apám sírt - most először láttam
Szeméből göndören fordulni ki könnykarikákat.
Hát ezért mondok csak keveset az életemről.
Jobban szeretném - míg lehet - nevetni látni őt.

A jóból a kevés is elég - mondtam kacagva,
S ő is mosolygott, nem tudta, mit is mondhatna.
A szőlőtőkék, mint kedves katonák,
Vigyázzba állva hallgatták titkom a portán.

A munka, mit a tavasz hozott nekünk,
Talán feledteti az akkor érzett aggódást, dühöt.
S az apám, ki-ki tudja, mit gondolt magában,
A munka után nem könnyebbült meg - terhet visz a válla.

S én sajnáltam már akkor minden kimondott szót,
Nem akartam, hogy azt érezze, szerény nem vagyok.
Csak keveset mondtam el neki a rosszból,
Lelke beleroppant, nyomasztó volt, mit hallott.

Szőlőt metszeni hívtam az édesapámat,
De megvilágosodott előtte életem világa.
Keveset tud, és a kevés is sok neki,
Féltem akkor mindent, mindent kimondani.

A rosszból a kevés is sok - gondoltam,
Már örülök, hogy vállát csak kis teher nyomja.
S a kicsi, a kevés, mit megosztottam vele,
Legalább már nem az én lelkemnek teher.

Állnak a szőlők, mint katonák sorban.
Senkinek sem mondom el legfájóbb titkomat.
De édesapám, ki mellettem áll a munkában,
Már óvó szemmel néz rám. A kislányára.

2017. tavasz

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


HodosiImrene2018. december 11. 20:18

Megható,őszinte érzelmű versedhez szívvel gratulálok! Hodosi Imréné Emma

jocker2018. június 29. 21:19

Jót írtál.
Gratula!
jocker/Kíber/Feri

Gyula162018. június 28. 07:45

Egyre inkább érzem, hogy nincs cirógatás. Egy csodálatos verset írtál Kedves LÁNY.
Adja Isten, hogy ne legyenek oly szomorú dolgok.Amiket írsz.
Üdvözlettel Gyula.

somebody212018. június 21. 07:48

Szép, megható vera.

1111112018. június 20. 16:31

Őszinte hangvételű, mély érzelmi kötődésű alkotás, szívet hagyok szeretettel. Piroska

szalokisanyi12018. június 20. 08:27

Remek.
Gratulálok!
Sanyi

kicsikincsem2018. június 19. 13:16

Tetszett... Szívvel gratulálok.
Ilona

Metta2018. június 18. 13:05

Nagyon szép,tanulságos versedet szívvel olvastam!
Margit

anci-ani2018. június 17. 20:36

Az Édesapa a szavak mögött is olvasni tud, megérzi, ha gyermeke lelkét bánat, félelem nyomja és szeretne segíteni mert tudja, hogy leánya nem ezt érdemli....
''A jóból, apám, a kevés is elég.
Nekem sok jó dolgot adott már az ég.''
Ezek a vigasztaló szavak, nem felhőtlen boldogságról tanúskodnak...
''A rosszból a kevés is sok - gondoltam,''...
Mennyire igaz!
Megható szívszorító versedhez szívet hagyok szeretettel:
Anci

Zsuzsa03022018. június 17. 20:04

Szép, tanulságos versedhez szívvel gratulálok: Zsuzsa

HanyeczKaroly2018. június 17. 19:31

Tanulságos verset írtál, szépen fejted ki, mi mindenről beszélgettetek Édesapáddal szőlőmetszés közben. Hosszú versed cseppet sem unalmas, végig kíváncsi az ember, merre fordul a szó. Tele van tapintattal, féltő szeretettel. Szívből gratulálok: Karcsi

SzaipIstvanne2018. június 17. 12:16

Szep versed edesapaddal valo kapcsolatodrol sokat elarul, magarol sorsotokrol is kis titkot. Szivvel olvastam e szep napon. Maria

feri572018. június 17. 07:33

Nagyon szép, megható versed
Nagy szívvel jelölöm kedvencnek
Feri

szombati2018. június 17. 05:37

Köszönöm,hogy olvashattam!
Tartalmas és megérint versed!
Nagy szívvel!
Szeretettel!
Tibi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom