Szerző

Fodor László (LaFodor)

Életkor: 25 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 102 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. június 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

1 láthatatlan tagunk

Fodor László (LaFodor)

Szívemben

Bevallom, hogy én is rettegek,
Mert zárt szívem most eléd tárom.
Míg te megpihensz, én mesélek
Arról, hogy milyen a világom.

Ha belépnél, tán megijednél,
A látvány nem épp mesebeli,
Sötétségre és fagyra lelnél,
Csalódásokkal teles-teli.

Néhol egy talpalatnyi zöld fű
Megmaradt, azon álldogálok.
Ott nagyon mélyen tiszta vizű
Forrástól mindig megújulok.

A sötétben egy fáklya felgyúl,
Ahogy beljebb érsz, az világít.
Egy roskadt rész tőle megújul,
Mert a pompája megvakít.

Ez volnék én, egy ifjú lélek,
Ki a sötétben is fényt keres.
Egyszerre remélek és félek,
Mert a szívem már rég sebhelyes.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


LaFodor(szerző)2018. június 26. 20:04

@szombati: Köszönöm szépen :)

Törölt tag2018. június 25. 16:38

Törölt hozzászólás.

LaFodor(szerző)2018. június 25. 15:04

@Irena: Köszönöm szépen

Irena2018. június 25. 15:00

Nagyon szép.
Gratulálok.
Irena

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom