Szerző

Fodor László (LaFodor)

Életkor: 25 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 90 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. június 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

szombati1 láthatatlan tagunk

Fodor László (LaFodor)

Szívemben

Bevallom, hogy én is rettegek,
Mert zárt szívem most eléd tárom.
Míg te megpihensz, én mesélek
Arról, hogy milyen a világom.

Ha belépnél, tán megijednél,
A látvány nem épp mesebeli,
Sötétségre és fagyra lelnél,
Csalódásokkal teles-teli.

Néhol egy talpalatnyi zöld fű
Megmaradt, azon álldogálok.
Ott nagyon mélyen tiszta vizű
Forrástól mindig megújulok.

A sötétben egy fáklya felgyúl,
Ahogy beljebb érsz, az világít.
Egy roskadt rész tőle megújul,
Mert a pompája megvakít.

Ez volnék én, egy ifjú lélek,
Ki a sötétben is fényt keres.
Egyszerre remélek és félek,
Mert a szívem már rég sebhelyes.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


LaFodor(szerző)2018. június 26. 20:04

@szombati: Köszönöm szépen :)

szombati2018. június 25. 16:38

Nagyon nagy szívet hagyok!
Szeretettel!
Tisztelettel!
Gratulálok!
Szép napot!
Tibi

LaFodor(szerző)2018. június 25. 15:04

@Irena: Köszönöm szépen

Irena2018. június 25. 15:00

Nagyon szép.
Gratulálok.
Irena

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom