Szerző

Varga Norbert

Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 800 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. június 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Varga Norbert

Megálmodtalak

Egy magányos éjjel,
közös ágyunk rejtekében
újból megálmodtalak.
Nem voltál több mint máskor,
Csak te voltál magad.
Megfogtad kezem,
szemedhez láncoltad tekintetem.
Szavak nélkül mondtad;
még mindig szeretsz.
Megöleltél finoman, lassan
felemelted fejed,
nyújtóztál felém,
hogy csókos ajkaddal elérj.
Álmomban így újra csókolhattalak.
Megfogtad kezem,
szóval szólítottál,
így mondtad nekem:
Megvárhatsz, hát legyen.
Elindultam, lassan
kicsúszott kezedből kezem,
még vissza-visszanéztem,
kék szemedhez tekintetem visszatévedt.
Elindultam, lassan átértem a hídon,
újból felkelt a nap.
Már megint csak álmodtalak.
De igazából csókoltalak.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


mezeimarianna2009. június 20. 07:15

Tetszett!!!Gratulálok!!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom