Két magányos szív
Két magányos szív,
Ez vagyunk mi ketten.
Csendben várunk,
Hogy valaki közelítsen.
Várunk a sötétben
Reményvesztve,
Vágyunk egy hangra,
Hogy felébresszen.
Reménykedve várunk
Egy érintésre,
Hogy megfogja kezünk,
És elrepítsen.
Várunk valakire,
Aki hozzánk bújna,
És búgó hangon
A fülünkbe súgna.
Fülünkbe súgná,
Hogy ne várj már,
Mert itt van,
Kire régen vártál.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Pista87(szerző)2018. július 3. 23:12
kodrane nagyon szépen köszönöm :)
kodrane2018. július 2. 16:40
Kedves szép vers! Gratulálok.
Pista87(szerző)2018. június 30. 19:36
Kedves Tibi!
Köszönöm a kedves szavakat :D Igyekszem
Törölt tag2018. június 30. 09:50
Törölt hozzászólás.