Szerző
Litauszki Gyula

Litauszki Gyula

Életkor: 56 év
Népszerűség: 28 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 298 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. július 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (11)

Litauszki Gyula

Ne félj!

Drágám! Az idő csak halad és szalad!
Gyors percekre gyors órák hullanak,
S egyszer csak vége lesz a sötétnek,
Szürke árnyak adnak helyet a fénynek!

Rőt keletről lassan felkúszik a Nap,
Langyos sugárral szíven simogat,
Melege ébreszt, felemel, ölel,
Dermedt éji szívbe életet lehel.

Drágám! Csak egy van, mi meg nem áll soha,
Az Idő, mely máskor oly mostoha,
Az Idő, és a ragyogó Hajnal,
Mely szembeszáll minden éjjeli bajjal!

Közös utunkat új színnel festi meg,
Fölöttünk gondűző szivárvány lebeg,
S alatta mosollyal sétálhatunk,
Az Élettől rosszat már úgysem kapunk!

Mögöttünk bármi van. Elhagytuk. Számít?
A gond sötétje többé nem ámít,
Messzebb lesz egyre, elmarad távol,
S tárul szívünk a boldog napsugártól!

A köd elszállt, mint szélben a gyár füstje,
Piciny felhőként állhat csak össze,
S árnyéka jelkép inkább, mint való,
Mint minden rossz: már csak feledni való!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Litauszki_Gyula(szerző)2018. július 21. 19:16

@ereri: köszönöm!
.... nem igazán sikerült...de tovább próbálkozom....

ereri2018. július 21. 10:48

''Mögöttünk bármi van. Elhagytuk. Számít?
A gond sötétje többé nem ámít,
Messzebb lesz egyre, elmarad távol,
S tárul szívünk a boldog napsugártól!''

Szép írás kedves Gyula! Hősöd (te?) tökéletesen azonosult a klasszikus férfiszereppel, óvja és elzárja szíve hölgyét a rossztól, erős támasz és olyan erő, amelyre a nő mindig számíthat. Ráadásul még lelkileg is erőt igyekszik önteni a társába, egyszóval eszményi! :) Kedvesed bizonyára most is sikerült meghatnod ezzel az őszinte, rajongó vallomásoddal és ez nagyon jó. Soha nem hallhatja elégszer, hogy szereted, hisz egy kapcsolatot - mindkét részről - életfogytig ápolni kell. Elismerésem és nagy-nagy szívem hagyom kifejező soraid mellett - szeretettel, tisztelettel: E. E.

Litauszki_Gyula(szerző)2018. július 17. 16:19

@baloghzsuzsanna:
Köszönöm, Örök Nő!

Litauszki_Gyula(szerző)2018. július 17. 16:18

@111111:
Köszönöm!
Azt hiszem, minden kapcsolatban elérkezik egy olyan pillanat, amikor szükség van a biztatásra. Ez most jött el.

Litauszki_Gyula(szerző)2018. július 17. 16:16

@GreyMouse:
Köszönöm elismerésedet! Annak különösen örülök, hogy egy kicsit elgondolkodtatott.

Litauszki_Gyula(szerző)2018. július 17. 16:15

@szombati:
Köszönöm szépen!

Litauszki_Gyula(szerző)2018. július 17. 16:14

@Irena: Köszönöm! Örülök, hogy hatott Rád!

Litauszki_Gyula(szerző)2018. július 17. 16:11

@feri57:
Nagyon szépen köszönöm!

Litauszki_Gyula(szerző)2018. július 17. 16:06

@JohanAlexander:
Köszönöm szépen!

Litauszki_Gyula(szerző)2018. július 17. 16:05

@Metta: Köszönöm! Örülök, hogy tetszett!

baloghzsuzsanna2018. július 15. 11:55

Csodálatos versednél nagy szívet hagyok! Kedvenceim közé került. Gratulálok! Zsuzsa

1111112018. július 10. 18:43

''Mögöttünk bármi van. Elhagytuk. Számít?
A gond sötétje többé nem ámít,
Messzebb lesz egyre, elmarad távol,
S tárul szívünk a boldog napsugártól!''
Gyönyörű, biztató szeretetvers, szívvel: Piroska

GreyMouse2018. július 10. 11:12

Kedves Gyula!

''Drágám! Csak egy van, mi meg nem áll soha,
Az Idő, mely máskor oly mostoha,
Az Idő, és a ragyogó Hajnal,
Mely szembeszáll minden éjjeli bajjal!''

Minden változik, az idő nem áll meg. A rosszat is tovasodorja a szél. Remek, pozitív hangulatú alkotás. Elismerésem hozzá.
Tisztelettel: GéeM.

szombati2018. július 10. 06:03

Szép és jó vers nagyon.
Szívet hagyok.
Tibi

Irena2018. július 9. 23:45

Szép vers.
Gratulálok.
Szívvel Irena

feri572018. július 9. 16:39

A köd elszállt, mint szélben a gyár füstje,
Piciny felhőként állhat csak össze,
S árnyéka jelkép inkább, mint való,
Mint minden rossz: már csak feledni való!

Nagyon szép alkotásod
Szívvel olvastam
Feri

JohanAlexander2018. július 9. 15:58

Gyula, nagyon jó versedhez, szívet hagyok!

Metta2018. július 9. 14:35

Kedves Gyula!
''Mögöttünk bármi van. Elhagytuk. Számít?
A gond sötétje többé nem ámít,
Messzebb lesz egyre, elmarad távol,
S tárul szívünk a boldog napsugártól!''
Nagyon szép gondolataid szívvel olvastam!
Szeretettel gratulálok!
Margit

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom