Szerző
Ross Satyr

Ross Satyr

Népszerűség: 241 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 94 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. július 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (23)

Ross Satyr

Bájos

Bájos ifjú szerelmem
kezdetektől észre sem vesz.
Nincs alap, hogy pereljem:
nem tartozik életemhez.
Lenge szellő fodrozhat
feneketlen mélyű tengert,
egy kőszívben vonzalmat
puha szárnya soha nem kelt.

Bájos ifjú szerelmem
nem engedett magához még;
így döntött, és ez ellen
akárhogy is kapálóznék.
Próbálkoztam ezerszer,
de hárít és visszatámad:
"Ha nem tetszik a rendszer,
szedheted a sátorfádat!"

Bájos ifjú szerelmem
nem vesz engem tudomásul,
közönyébe a szellem
előbb-utóbb belefásul.
Ifjúság és szűzi báj
bírja őt a vallomásra,
tőr a szó, s ha szúrja, fáj:
szerelmes - csak, sajna, másba...

Aktuális történet negyven évvel korábbról

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Molnar-Jolan2018. augusztus 5. 15:48

Jaj, de ismerős érzések. Így megy ez.
A vers príma.

Ross(szerző)2018. augusztus 3. 09:46

@Seelensplitter: Kedves Szabolcs, köszönöm a reagálásodat. Ambivalens módon észlelem a beírásodat: egyrészt megerősítést látok benne, hogy ilyesmi a való életben is előfordul, másrészt persze nem örülök az ilyenfajta sorstársi kapcsolódásnak... Az optimista végkicsengés azonban kicsit megnyugtat (''..eljön az én időm is''). Megtisztelő, hogy másokkal való megosztásra alkalmasnak találtad a történetet. Biztos, hogy nem túl sokak számára lesz újdonság...

Seelensplitter2018. augusztus 2. 22:16

Kedves Ross!

ismerős a történet, nagyon is... Sajnos életem elmúlt tíz éve másról sem szól... Habár... A legutóbbi maga elől is titkolja érzéseit, és inkább menekül máshoz. Persze, ott is csak ideig-óráig marad meg....
Ez van. Majd eljön az én időm is.
A vers nagyszerű, engedelmeddel vittem Facebookra is, megmutatom ismerőseimnek... (És aktualitása miatt nálam mindenképp megosztást érdemel).

Üdvözlettel: Seelensplitter

Ross(szerző)2018. július 31. 22:54

@iliesrenata: Elgondolkodtam rajta, és igazat kell adnom: ''A viszonzatlan szerelem talán a legtisztább szerelem. Az ember csak szeret, akkor is ha nem kap cserébe semmit.'' Ráadásul (legalább) két fajtája is van: amikor a szerelmes bevallja az érzéseit, amelyekről kiderül, hogy nem szimmetrikusak - és amikor már bevallani sem meri, annyira képtelenségnek látja a viszonzás esélyét.

Hogy a magánéletedben hogy bánsz a szavakkal, azt nem tudhatom; a verseidben viszont szerintem profi módon, ráadásul úgy, hogy a szóválasztásból, szófűzésből látszik a még tovább javítás esélye.

Ross(szerző)2018. július 31. 22:50

@kicsikincsem: Kedves Ilona, köszönöm a szíves gratulációt.

iliesrenata2018. július 31. 21:31

Kudarc, vagy a sors keze.... A viszonzatlan szerelem talán a legtisztább szerelem. Az ember csak szeret, akkor is ha nem kap cserébe semmit. Bár én tudnék hasonlóan bánni a szavakkal.

kicsikincsem2018. július 31. 19:33

Szívvel olvastam, gratulálok.
Ilona

nefelejcs2018. július 31. 16:43

Igen, ebben igazad van. Én a magasabb szempontokra - az irodalom számára ebből az érzésből fakadó gyöngyszemekre most nem gondoltam. :)

Ross(szerző)2018. július 31. 15:00

@nefelejcs: Nagyon ütős a kezdő mondatod! A későbbiekben azonban van némi látszólagos ellentmondás: ha a kikosarazott gyorsan tovább lép, akkor ezzel elvágja további búslakodó versek, akár egész ciklusok megszületésének lehetőségét. Ha például Lilla azonnal Csokonai karjába omlott volna, szegényebbek lennénk számos jó verssel - és nagyon sokan mások is a negatívumból csiszoltak drágaköveket.

nefelejcs2018. július 31. 14:47

Az egyoldalú vonzalom a léleknek fájdalom.
Ilyenkor - bármily szívfájdító is -, gyorsan tovább kell lépni.
A sors kárpótlásul egy jó verset ihletett róla.:)
Gratulálok!
Anikó

Ross(szerző)2018. július 31. 11:08

@Merluccius: Köszönöm a pontos verstani elemzést. A felvetett kérdésre, hogy lehet-e bájosan ridegnek lenni, hajlamos volnék megerősítő értelemben válaszolni. Aztán lehet, hogy az a ridegség, sajnos, személyhez kötött: csak én váltottam ki belőle...

Merluccius2018. július 31. 10:52

''tőr a szó, s ha szúrja, fáj:''
Bizony.

Jó keresztrímek, dallamot adó, egyenletesen váltakozó szótagszám.
Lehet-e bájosan ridegnek lenni?

M.

roseprincess2018. július 30. 22:58

@Ross: Ebben abszolút egyet kell értenem veled!

Ross(szerző)2018. július 30. 22:13

@zelgitta1: No, ez most szépen összejött, Brigitta... Egy hosszú amerikai életrajzi filmet nézek, a címe ''Sztálin'', és ez a szó ''acélost'' jelent. Hát persze, hogy az Osztrovszkij-regény köti össze a beírásodat és a filmet...

zelgitta12018. július 30. 22:00

Így edződik az acél és a férfiember...
Mosollyal,
B.

Ross(szerző)2018. július 30. 21:03

@m.falvay: Miki, biztos, hogy minden élmény ott hagyja a mélyebb vagy kevésbé mély lenyomatát az emlékezetben. Remélem, nem rontottam el nagyon a napodat néhány kevésbé dicsőségesnek a felidézésével.

m.falvay2018. július 30. 20:54

Akivel ilyen megesik , annak bizony nagyon időszerű ez a történet , én úgy öt-hat igen komoly aktualitásra emlékszem . Sebeim begyógyultak , de a hegeket még mindig érzem .
Jó vers , előcsalta néhány kudarcos emlékem .
Miki

Ross(szerző)2018. július 30. 20:34

@Callypso: Kedves Anna, nincs is mit hozzátenni az általad megfogalmazott meglátáshoz. Az élet valóban tartalmaz hullámhegyeket és hullámvölgyeket, de a nem teljesen érzéketlen embert képes meg is tanítani mindkét szélsőség elviselésére. A gyönyörűen megfogalmazott jó kívánságaidból is van lehetőség erőt meríteni.

Callypso2018. július 30. 19:31

Az élet folyamatos csalódások és sikerek váltakozása, ezen nem tudunk változtatni. A hozzáállásunkon viszont igen. Gyönyörűen feldolgoztad magadban a múltat, csodás költeményt írtál róla! Sok szeretettel, elismeréssel gratulálok hozzá! Legyen ragyogóan napsütéses, ihletben gazdag heted! (:

Ross(szerző)2018. július 30. 19:03

@iliesrenata: Köszönöm, Renáta. Nem mindenki ír szívesen a kudarcairól, bár vannak, akik szeretet helyett beérik szánalommal... A kettő nagyon nem ugyanaz.

Ross(szerző)2018. július 30. 19:01

@Zsuzsa0302: Tisztelettel és szeretettel köszönöm meg a gratulációt, kedves Zsuzsa.

Ross(szerző)2018. július 30. 19:00

@lanyigeza: Kedves Géza, örülök, hogy fontos szövegalkotó eszközökön akadt meg a szemed. Lüktetésről és dinamikáról írsz (jogosan), miközben a téma talán inkább nosztalgikus, hosszabb sorokban kifejtett, lemondó hangulatú megoldást követelne. Ez most ilyen lett...

Ross(szerző)2018. július 30. 18:58

@szurkevirag: Ez az írás bizony jó harminc évig hányódott torzóként valamelyik fiókban: az utolsó négy sor nem akart összeállni, vagy talán meg is feledkezhettem róla.

Ross(szerző)2018. július 30. 18:56

@roseprincess: Kedves Alexa, az ember azt hinné, hogy idővel hozzá lehet szokni... Aligha.

Ross(szerző)2018. július 30. 18:55

@gypodor: Jól érzed, Gyuri: azok a hatalmas érzéshullámok, amelyek akár az élet céltalanságának felvetéséig csaptak fel, annak rendje és módja szerint lecsillapultak a gyógyító idővel. Persze nem ez volt az utolsó kudarc, de mindegyiknek volt pozitív mellékhatása is.

Ross(szerző)2018. július 30. 18:53

@Olga75: Köszönöm az együttérzést, ekkora idő távlatából is.

Ross(szerző)2018. július 30. 18:52

@Kicsikinga: @SzaipIstvanne: @JohanAlexander: @Marimama: Kedves Látogatók, ahogy írtam is (igaz, homályosan), ez az érzés is, meg a szöveg is meglehetősen nélkülözi az aktualitást... Természetesen nem okoz mennybe menesztő örömet, ha egy gyengéd érzelmet viszonzatlanul hagynak, de valljuk be: szerencsés véletlen csupán, ha valaki életében nem ebből van a több.

iliesrenata2018. július 30. 18:32

És jó hogy meg lett írva. 😊
❤️-vel

Zsuzsa03022018. július 30. 17:31

Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok. Tisztelettel és szeretettel: Zsuzsa

lanyigeza2018. július 30. 17:31

Kedves Ross!
Nem mindennapi vers. Megragadott a tartalom is és a versnek a lüktetése,
magával ragadó dinamikája. Egyszóval nagyon tetszett, szívvel gratulálok hozzá.
Szeretettel: Géza

szurkevirag2018. július 30. 15:08

Ha jól értelmezem a megjegyzést az írás nem, csupán az emlék oly régi. Nekem legalábbis úgy tűnik, habár a jelen idejű elbeszélés kissé ellent mond a teóriámnak.
Tetszik! :)

roseprincess2018. július 30. 12:24

Rossz is a viszonzatlan szerelem.
Szívvel, Alexa

gypodor2018. július 30. 11:34

Remek emlékek a múltból!!!! Remek maga a vers is. Szívvel
Gyuri

Olga752018. július 30. 11:13

Hű, de jó lett. Sajnálom az akkori szomorúságodat, megesik az emberrel, hogy nem szeretik viszont.
Szívvel: Olgi

Marimama2018. július 30. 10:54

Tetszik.❤

JohanAlexander2018. július 30. 10:46

Nagyszerű vers.
Szívet hagyok!

SzaipIstvanne2018. július 30. 10:06

Bajos. Sajnalom, hogy viszonzatlan. Maga a vers remek. Vigasztalo, nagy szivvel idoztem: M.

Kicsikinga2018. július 30. 09:53

Bájos, és aranyos!

Bonmot2018. július 30. 09:28

NAGYSZERŰ!

bravúros technika szellemes, és igen, bájos mondanivalóval
/ bár, mintha a 2. vsz,-ben mintha mégis letáboroztál volna mellette, de gondolom ez csak az érzelmi sátradra vonatkozik :) /

félő, hogy ettől a verstől sem fog megenyhülni

be kell érned velünk és a mi szíveinkkel

BB

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom