Szerző

Németh Zita

Életkor: 32 év
Népszerűség: 17 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 145 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. augusztus 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

111111, anci-ani, Demonboy20, lelektunder, Motyo01, 1 láthatatlan tagunk

Németh Zita

Áldozat

Dohos falak közt láttam, ahogy rámsötéted` az ég,
mintha még Ő is villámival büntetné
a már így is nehéz sorsomat,
s hiába kiáltnám mimózán, "Most már itt az elég!" -
úgysem hallaná bősz égi háborúban,
csak gyújtná` még tüzes poklomat.

Vaj` gyáva lennék, ha hagynám, hogy elragadjon a mély?
Megszabadítná` bőröm izzó láncoktól,
mik nyomában a kín gyökerez,
s életutam térképét nem festné` többet a szeszély,
mert most csak nyugtatom magam, hogy lesz kenyér,
borravaló, mit e kéz szerez!

Aluljárók bősz forgatagában, díszes hacuka
leplezi gyönge mivoltom, nem láthatnak,
hisz akkor oda a holnapom,
s asztalunkon nem fekszik más, csak penészes matutka.
Gyermek szemében úgy hogy látnék csillagot,
ha a napot el nem koldulom?!

Kínzó ostorcsapás hajtja lelkem a metró felé,
büszkeségem könnyim sodrására bízom,
szívem facsarom utoljára,
majd méltóként járulok a gránittömkeleg elé
aprót kérve - adakozzanak - gyermekim
csillagjáért állva bitóra.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


zitus28(szerző)2018. augusztus 26. 18:10

@111111: @keva526: @anci-ani: @lelektunder: Nagyon köszönöm mindenkinek a szíveket és ölelést. Valóban nagyon nehéz időszak volt az életemben és ennek átvészeléséhez a gyermekem adott erőt. Bár mindig féltem a másnaptól tudtam, hogy a változás nehéz lez és hosszú ideig tart még. De Istennek hála azóta eltelt 12 év és boldogságban élünk. Még egyszer köszönöm a biztatást és a kedves szavakat.

1111112018. augusztus 7. 13:06

Megindító sorsvers,megérinti az ember szívét.Különös hangulatot teremt egyedi nyelvezete, most is szívvel jártam nálad. Piroska

keva5262018. augusztus 4. 17:56

Szívfacsaró sorok...ölellek!
Éva

anci-ani2018. augusztus 4. 08:50

Megrendített gyönyörű sorsversed drága Zita!
Szívet hagyok szeretettel:
Anci

lelektunder2018. augusztus 3. 17:54

Kedves Zita!

Rendkívül szomorú sorsvers!
Lelket érintő, szívet csavaró sorok...
Hogy lehet így a mát túlélni? A holnapot remélni?
S gyermeked szemébe nézni.....
Érző szívvel olvastalak:Ági

zitus28(szerző)2018. augusztus 3. 14:22

@Demonboy20: nagyon köszönöm.

Demonboy202018. augusztus 3. 14:12

Szívvel olvastam :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom