Szerző
Kamarás Klára

Kamarás Klára

Életkor: 86 év
Népszerűség: 478 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 807 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. augusztus 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (79)

Kamarás Klára

Gyorsuló időben

Az évek futnak súlyosan, dobogva,
én is gyorsulva süllyedek a múltba.
Tudom, hogy a világ meglesz majd nélkülem,
de mégis, néha már úgy képzelem,
hogy e világ az én világom:
napom, holdam és csillagom... virágom...
s ha meghalok, nem marad semmi:
velem együtt tűnik el valamennyi...
Persze, magam is nevetek e képen,
volt már hasonló naiv tévedésem,
hát nem tudom, küzdjek-e ellene,
vagy inkább megnyugodni kellene,
nem tűnődni, mi vár a nagy egészre,
a világra, melynek nem leszek része.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Sida(szerző)2019. május 7. 20:20

@patakizsuzsa: Drága Zsuzsa! Köszönöm a biztatást. Rám is fér, mert holnapután kontrollra megyek, illetve a fiam visz el. Talán ott is mondanak valami pozitívat. Jó lenne...
Ölellek: Klára

patakizsuzsa2019. május 7. 14:06

Ne siess, Klárika, ez még bizony a Te világod!Tele mindennel, amin eltűnődünk, de változtatni rajta nincs lehetőségünk !
Gondolatgazdag versedhez gratulálok !/Szívvel!/
Zsuzsa

szalokisanyi12018. december 11. 12:02

Nem tudunk búcsú nélkül elmenni,
a jövőért, nekünk is kell tenni.

Meryen2018. szeptember 11. 21:42

Csodás elgondolkodtató vers.Gratulálok.

Bo_Flowers2018. augusztus 23. 09:38

Nagyon szép vers szívvel lélekkel olvastalak

M.Laurens2018. augusztus 17. 19:56

Drága Klára! Fogadd őszinte tiszteletem és elismerésem gondolatébresztő soraidért.
/ Miklós /

Meroni2018. augusztus 16. 18:08

Kedves Klára!
E remek verset olvasva elgondolkodtam, és egyetértek, hogy minden amit megtapasztalunk az a miénk, csakis a miénk! Miénk a világ. Ha elmegyünk megszűnik a mi világunk. ''...napom, holdam és csillagom... virágom...'' Ebben a gyorsuló időben többször eszembe jutnak nekem is ilyen vagy ehhez hasonló gondolatok. Azért hagyunk magunkból is itt valamit. Nagyszerű vers! Tisztelettel, szeretettel és szívvel gratulálok! Roni

ervinbaksa19982018. augusztus 15. 18:24

Megható szép sorok! Szívvel gratulálok!

Seelensplitter2018. augusztus 15. 10:49

Drága Sidám!

Bár meglehetősen későn jutottam el idáig (Most tudok kellő időt szánni a kortárs lírára), most itt vagyok...
Az öregedés, az elmúlás, mint olyan... Nagymamámat is (83. éves) egyre többet foglalkoztatja.
te, azt hiszem, már annyi mindent tettél le az asztalra, hogy akkor is köztünk maradsz, ha tested a föld alatt pihen.
Másrészt: nem kell oda sietni. ha hívnak, úgy is menni kell. De addig...

Üdvözlettel: Seelensplitter

Hero2018. augusztus 14. 11:48

Része lesz kedves Klára, és akkor majd könnyedén nevet a naiv tévedésen :D
Áldással,
Roland (BakkerFrédi)

uzelmanjanos9562018. augusztus 14. 05:03

Meghatóan szép versedhez baráti szívvel szeretettel gratulálok:János

Christianus2018. augusztus 13. 23:51

Megnyugodni, bár ez a legnehezebb...
Szívvel olvastam! J.

Ruder-Jana2018. augusztus 12. 22:48

Az elmúlás mindnyájunkat foglalkoztatja. Idősödünk..., betegségek jönnek, így szinte naponta eszünkbe jut. Pár perccel ezelőtt a csillagok alá álltam, hogy lássak hullócsillagot. Aztán eszembe jutott, hogy hat éve még azért könyörögtem , hogy ne hulljanak... egy beteg barátom feküdt az intenzíven. Versebe is öntöttem. Fogtam magam és bejöttem. Mint aki szégyelli magát azért, mert várta a hullócsillagokat. Persze... tudom. Nem ez miatt halnak az emberek... mégis, rossz érzés bujkált bennem. Aztán ehhez a vershez érkeztem... mintha a sors akarta volna így. Mert én is ezen gondolkodom egy ideje... nélkülem folyik majd az élet tovább. Hagyok -e valamit , adtam -e valamit a világnak. Az fáj csak, hogy majd nem láthatom a gyermekeimet... Elmegyünk majd...Küzdeni ellene - nem
igazán tudunk. Ám írni, azt még igen... és talán ez is egyfajta küzdelem. Mennyi gondolat... egy vers olvasása után....Ölelésemet küldöm.

k.laszlo2018. augusztus 12. 15:32

Boldog vagyok és különös érzéssel tölt el, hogy egy ilyen élő, AZ ÉN SZEMEMBEN ÓRIÁS KÖLTŐNEK írhatok véleményt a verseiről! Drága Klárika semmi túlzás nincs abban amit írtam! Köszönettel és hatalmas szeretettel hagyok szívet: Kóródi Laci

lazarhzs2018. augusztus 12. 11:27

Kedves Klára, bizony jó lenne tudni, mi marad utánunk...
Továbbgondolva soraidat, talán a verseink fennmaradnak, a bennük foglalt szépségekkel, tanácsokkal, csak legyen, ki elolvassa őket.
Kívánom, hogy még sok ilyen filozofikus tartalmú vers szülessen tolladból...

SzaipIstvanne2018. augusztus 11. 23:02

Kedves Klara, sokunkat foglalkoztato temat dolgoz fol versed. Szivvel olvastam ram is szabott soraidat. Maria

kicsikincsem2018. augusztus 11. 22:35

Szívvel és tisztelettel gratulálok.
Ilona

bardosedit2018. augusztus 11. 16:41

Kedves Klára!
Meghatóan szép alkotás.
Szívvel, szeretettel:Edit

meszaroslajos602018. augusztus 11. 09:34

Megható soraidat szívvel olvastam, Lajos.

magdus2018. augusztus 10. 10:37

Nagyon jó ez a versed is. Ezzel mindnyájan így vagyunk. Néha mikor belegondolok, hogy egyszer eltűnök, nem látom többé szeretteimet...hát az piszok rossz érzés. Az ember születésétől kezdve, halálra van ítélve. Erről Vajda, írt szép gondolatot Emléksorok c, versében. Utolsó 2 sora rólunk emberekről: ''Hős vagy, fenséges, mind, ki a halál / Gondolatát agyadban viseled! '' Milyen igaz! Olyan ez, mint a Siralomház. Nagyon jól, szépen leírtad ezt Te is.

tavinarcisz2018. augusztus 10. 06:48

Nagy szeretettel olvastam mélyenszántó versedet, kedves Klárika. Szívvel gratulálok hozzá! Pista

KovacsGabi2018. augusztus 9. 18:51

Remek filozofikus versed engem is elgondolkodtatott... Vajon a világ velem, bennem él, vagy rajtam kívül van és én élek benne?...
Nagyszerű vers! Szívvel:
Gabi

J.Teca2018. augusztus 9. 14:15

Kedves Klárika! Gratulálok elgondolkodtató, évődő versedhez. Olykor
velem is megtörténik az éveim szaporulatával egyre többször.
Szívvel, szeretettel gondol Rád:J.Teca (Jeney Terézia)

patakizsuzsa2018. augusztus 9. 13:11

Klárika,magam is elgondolkodtam , mi van még előttem....
''Tudom, a világ meglesz majd nélkülem,
de mégis, néha már úgy képzelem,
hogy e világ az én világom...
És elveszteni nem szeretném !Senki sem , aki élni szeret !
Élj még soká, ne gondok, hanem örömök között, bizakodva!
Nem az évek a döntők !
gratulálok , szívvel :Zsuzsa

LenaMagdolna2018. augusztus 9. 11:48

Az évek szállnak , szárnyalnak felettünk és ez így természetes. Az idős kornak is megvan a szépsége. Aki megtalálja, nem gondol az elmúlásra ami , ha akarjuk, ha nem egyszer bekövetkezik épp úgy, mint a természetnél. Nyár után jön az Ősz amikor a természet pihenni tér . Tavasszal új élet születik ismét. Egy élet ahogy kialszik , születik egy másik élet egy aprócska gyermek megszületésével ... Így nézve , máris csodás minden. :) - Szeretettel gratulálok csodás versedhez , kedves Klára. További jó alkotást kívánok ! - Léna Magdolna

Golo2018. augusztus 9. 10:13

Drága Si!

Szívvel és szeretettel olvastam rám is szabott versed: Mila

somluca2018. augusztus 9. 07:04

Nagyon megérint ez a vers! Gratulálok!
Ilona

nefelejcs2018. augusztus 8. 21:21

Természetes, hogy az ember eltűnődik néha, milyen lesz a világ majd nélküle.
Én azt gondolom, talán jobb is ha nem tudjuk.
Belegondolok, ha nagyszüleim látnák, hogy milyen irányba változott az élet néhány évtized alatt, nagyon szomorúak lennének.
Persze azért a reményünk maradjon meg, hogy talán majd egyszer rátalál az emberiség a helyes útra.
Ez a versed is remek, kedves Klárika, nagyon őszinte és emberi.
Mindig szeretettel olvaslak: Anikó

V.P.2018. augusztus 8. 20:58

Remek gondolataidhoz szeretettel gratulálok!

Napsugar06072018. augusztus 8. 20:17

Sok embert fog el a kétség az elhagyottság érzése. Gratulálok versedhez

molnarne2018. augusztus 8. 15:02

Nagyon szép versedhez szeretettel szívvet hagyva gratulálok:ICA

schvalmrozsa2018. augusztus 8. 14:25

Nagyon szép, szívvel olvastam.
Szeretettel gratulálok! Rózsa

kincseshaz2018. augusztus 8. 13:59

Sok embert foglalkoztató gondolatok.
Elismeréssel, szívvel gratulálok. Ilona

Gebics2018. augusztus 8. 13:27

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Kicsikinga2018. augusztus 8. 10:31

Kiváló vers!

stapi2018. augusztus 8. 09:35

Melankolikus gondolataiddal azonosulni tudok. Remekül megalkottad! :)

Szinci2018. augusztus 8. 08:36

Ahogy halad az idő felettünk, egyre többet gondolunk rá, az elmúlásra:-(Gratulálok versedhez. szinci

keva5262018. augusztus 8. 07:59

Nagy szívvel!
Éva

lanyigeza2018. augusztus 7. 23:21

Kedves Klára!
Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel: Géza

kokakoma2018. augusztus 7. 21:29

Csodás a versed,de mindannyian egyszer már nem leszünk a világ része, de Te is és mi is hagyunk ''valamit''amiért néhányan a családunk után is emlékezni fognak ránk. Szívvel János

m.falvay2018. augusztus 7. 21:18

Kedves bölcs sorok , én a megnyugvásra szavazok .
Szívvel Miki

babumargareta012018. augusztus 7. 20:46

Szeretettel olvastam bölcs soraidat kedves Klárika !
Nem tudni mi van ''odaát '' , de biztos vagyok benne ,hogy valakiknek ott leszel emlékében.
Mindannyian oda kerülünk !
Szivet hagyok szivvel...Babu

anci-ani2018. augusztus 7. 20:44

Az idő rohanása már egyre szembetűnőbb,
a hónapok elrohannak és vége az évnek...
és ez folyton így megy és
ilyen gondolatok keltenek az emberben,
mint amiről írsz remek versedben kedves Klári!
Nagyszerű versedhez szívet küldök szeretettel, elismeréssel: Anci

vargaistvanneel2018. augusztus 7. 20:34

Kedves Klárika!

Az utóbbi időben még jobban érzem ezt a felgyorsulást. Elgondolkodtattál és a biztatás ellenére nagyon meghatottak soraid! Semmit sem tudhatunk, de én hiszem, része maradsz e világnak.
Mély tisztelettel
Erzsi

merleg662018. augusztus 7. 20:23

Kedves Klárika! A választ csak odaát kapod meg, bár látva barátaim ''távozását'' a világ megy tovább! Ez igen sajnálatos, de így van. Szerintem az utókor méltán fog emlékezni rád, remek verseid kapcsán! De ne ürgesd a dolgokat...még nagyon sok szép és elgondolkodtató vers megírása vár még rád és olvasóid is szeretettel várják! Nálam ez a nap verse, melyhez nagy szívet hagyva szeretettel gratulálok: Gábor

zelgitta12018. augusztus 7. 19:49

Én azt mondom, ne küzdj ellene, Klára. Úgyse találod meg rá a feleletet hiába tűnődsz. Leírni persze, le lehet, sőt kell. Hogy az utókor majd példaképként olvassa verseid. Én máris azt teszem.
Szeretettel,
B.

1-9-7-02018. augusztus 7. 19:19

Kedves Klára
'' nem tűnődni, mi vár a nagy egészre,
a világra, melynek nem leszek része.''
Egy régi bölcselet mondja mindenki nyomot hagy a világban aki valaha itt járt
Verseidben marad lelked egy egy darabja ennek a világnak így leszel része akkor is ha már odaátról nézed az itteni életet
Csodálatos szép versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

Pflugerfefi2018. augusztus 7. 19:08

Klárika!
Megtiszteltetés, hogy olvashatlak,
remélem meg sokáig,
Tűnődésed, csak èrzés , hogy gyorsul az idő,!
Velünk vagy nèlkülünk addíg számít míg élünk,
Gratulálok szívvel, tisztelettel! Feri.

editmoravetz2018. augusztus 7. 19:01

Drága-drága Klárikám!

Köszönöm, hogy gondolataidat megosztod velünk! Szívből örülök, hogy itt vagy - remélem, még sokáig - példát mutatsz nekünk, hogyan is kell az évek sokaságát ''morzsolni'' - békés tűnődésben!

Szeretettel küldöm baráti ölelésem: Edit /24./

Gyula162018. augusztus 7. 18:57

Nagyon jó a kérdés Kedves Klára. Mint ahogy a versed is. Melyhez szívből gratulálok. Küzdeni? Ellene? A válasz megtudjuk.
Üdvözlettel Gyula.

Pesterzsebet2018. augusztus 7. 18:41

Kedves Klára! Nagyon szép a versed, nem érdemes azon tűnődni, mi lesz akkor ha.... Szívvel olvastam. Üdv. Gina

stummer402018. augusztus 7. 18:25

Kedves Klára!

Ezzel (és a többi) VERSEDDEL biztosan ÖRÖKRE a világ része leszel.

Zseniális VERSEDHEZ SZÍVVEL gratulálok!

László

Metta2018. augusztus 7. 18:04

Drága Klárika!
''de mégis, néha már úgy képzelem,
hogy e világ az én világom:
napom, holdam és csillagom... virágom...''
Még nagyon sokáig így legyen!
szívvel,szeretettel olvastam,szomorúan szép versedet!
Margit

B...yL...o2018. augusztus 7. 17:49

Ennek a világnak, amiben élünk, egyszer biztosan vége lesz, az időben minden változik. De mi megszűnünk , és az biztos, hogy számunkra akkor megszűnik a világ. Lehet, hogy nem is valódi? Csak a dolgok fogalma él, és mindenki a maga képét látja bele, mely eltűnik, ha nem gondolok rá (Platon mondott valami ilyesfélét).
Szeretettel:
Laci

feri572018. augusztus 7. 17:48

Klára: Szívembe zártam verseidet örök kedvenc maradsz.
Még nagyon sokáig írj nekünk.
Szívvel, szeretettel olvastam Szomorú, de nagyon szép versedet Klára.
Baráti öleléssel
Feri

dvihallyne452018. augusztus 7. 17:27

Kedves Klára!!
Még maradj csak velünk és írd a szebbnél szebb verseidet!!
Szeretettel és szívvel gratulálok! Sarolta

kevelin2018. augusztus 7. 17:26

Kedves Klára,,! Szívvel szeretettel gratulálok versedhez.
Èn is gyakran tünödöm az elmúláson. Van egy ilyen blogom is.Meg kell emèsztenem a megemèszthetetlent

Schmidt-Karoly2018. augusztus 7. 17:17

Kedves Klára!
Én megnyugtatlak, a világnak mindig része leszel. Igaz a minőség, a ruha, vagy talán inkább így fogalmazok, a ''divat'' változni fog, de ami és aki e ruha, e ''divat'' alatt van, az marad örök érvényű.
Kívánom, hogy ne tűnődj semmin, csak éld a jelent, szeretettel: Schmidt Károly.

Dram2018. augusztus 7. 16:59

Kedves Klára!
Legyen a világ még sokáig a világod.
Szép versedhez szívet hagyok tisztelettel; András.

Sida(szerző)2018. augusztus 7. 16:14

@Ahita: @Zsuzsa0302: @fiddler: @Martonpal: Köszönöm a megértő üzeneteket. Tudom, hogy másnak is van hasonló problémája, mit érdemes ... és meddig, hiszen minden egyén a saját világa közepén van. Hová lesz ez a sok munka, igyekezet, gondolat? Nincs válasz. Tegye ki-ki a dolgát, ahogyan érzi...

lejkoolga2018. augusztus 7. 16:08

Bölcs elmélkedés, drága Klára! Elismerésem!
Szeretettel, szívvel olvastalak: Olgi

Emese662018. augusztus 7. 16:07

Nagyon szép!

Metta2018. augusztus 7. 16:03

''de mégis, néha már úgy képzelem,
hogy e világ az én világom:
napom, holdam és csillagom... virágom...
s ha meghalok, nem marad semmi:
velem együtt tűnik el valamennyi...''
Nagyon szép versedhez szívvel,elismeréssel gratulálok!
Szeretettel:Margit

41anna2018. augusztus 7. 15:59

Megható szép vers !
Szívecském hagytam!
Melinda

Ahita2018. augusztus 7. 15:56

Annyi minden szól mellette, mégis abszurdnak tűnik, hogy nincs tovább, hogy ennyi, és vége. De hiába hiszem, hogy a lélek él, könnyű, és légies lesz a lét, én, s talán mindahányan ide kívánkozunk, ebbe a keservesbe, ebbe a küzdelmekkel megrakott földi létbe. De máris kívánjuk, lehetne talán kicsit könnyebb, lehetne kicsit kisebb a keresztem, vagy csak ugyanennyi, hiszen ezt már végigéltem:):)...
Kedves Si, meghatottak soraid, szívvel voltam: Éva

Zsuzsa03022018. augusztus 7. 15:52

Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok. Tisztelettel és szeretettel. Zsuzsa

fiddler2018. augusztus 7. 15:51

''de mégis, néha már úgy képzelem,
hogy e világ az én világom:
napom, holdam és csillagom... virágom...''
Jól képzeled, mert tényleg a Tied, amíg a tied lehet!
Nagyon szép versedhez gratulálok, kedves Klára!
Laci

Martonpal2018. augusztus 7. 15:51

Nagyon. Szép!
Szivvel gratulálok.Nagy tisztelettel...attila

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom