Szerző
Váray Károly

Váray Károly

Életkor: 69 év
Népszerűség: 14 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 66 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. augusztus 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Váray Károly

Természet

Hajnal húzza bíbor fátylát
Elhagyja az éj világát
Benne úszik sok-sok álom
Izzik minden óhaj bársony

Égi fényes izzó Nap-pók
Napfény hálót sző a Földön
Fényes szála ezüst szövet
Ragyog minden üdvözüljön

Selyemhangú madárének
Köszönti a reggel mécset
Fotonfelhő valőr áradás
Szent szeretet lélek átadás

Roggyant rózsabokor sóhaj
Vörös szirom kibomló haj
Ciklámen tütü táncvarázs
A reggel bíbor színpadján

Még álmos a gobelin táj
Lassan eltűnik a fekete köd apály
A hajnali lágy szellő csókja
Földet vizet levegőt átjárja

Égre szállnak a zöld levelek
Fürödnek a reggeli fényben
Csendes nesszel vígan nevetnek
Ó boldogok a ragyogó égi kékben

Napraforgó aranyként sárgáll
Mint mezőre öntött olaj fény
Sugárzó éltető boldogság
Mint abrosz mintás szatén

Ébredő fák harmat-fürdőben
Frissülnek s egymás tükrében
Kacéran mint mennyei tündérek
Hosszan-hosszan fésülködnek

Az ébredő törékeny tavasz
Rüggyel dús anyai kezekkel
A szent szeretet igaz tiszta
Vágyával nyílik nagy reménnyel

S egy napon az emlék hópelyhek
Lila-fehérszirmos ruhában
A tavaszbálban megjelennek
Pergő-hulló tánccal vidáman

A múlás szent örömében
Átadva helyüket a dús termésnek
Virágkabátokat öltnek a mezők
S zümmögnek a szárnyas legyezők

Selymes légben bársonyos fény
Mintha Anya lengne mindenütt
S fogná a gyermektavasz kezét
Örülve átvenni az élet szellemét

Éji ágyból a nappalba ébredés
Oly csodás természeti kép
Minden hajnal egy új ajtónyitás
Átlépés és kitárul a változás

A toboz fenyőanyjához simul
Tűlevelek ölelésében virul
Várja a szárnyalás parancsát
Átadni magát a szent útnak

A hibiszkusz pírja nappalra villan
Vörös mosolya a Napba száll
Éji álma-vágya villan-csillan
Égbe szálló szivárvány szakáll

Ó csodás szirom légi delfinek
A tavasz gyönyörű tengerében
Úszva szálltok hangtalan
Leszállni nyájasan urasan

Virágok fák bokrok
Földi galaxisok
Lepkehernyók csillagként szállnak
Fel a földi paradicsomból

Nézd a soha nem háborgó fákat
Égre nyúlva folyton imádkoznak
Lélekben a felhőkig ugrálnak
Örülnek a kapott szabadságnak

A légbe kapaszkodó fa
Maga az egyszerű bölcsesség
Levélpennáját eldobja
De minden évben újraírja

A fák koronáján
Színes madárékkövek ugrálnak
Ők maguk a királyi gazdagság
Az öröm és a boldogság

És a fák lelke a madarak hangja
A csodálkozó ember felé száll
Mintha maga lenne
A Szentlélek szárny

Szőlőszalagokon szőlőszemek
Mint sálon a hímzés
Szemnek csodálatos varázs
Íme a természet és kéz

Nagyokat álmodik az esőcsepp
Míg lecsordul a virág szárán
Együtt érezve micsoda boldogság
Mert a csepp smaragd lett

A napfényben feléled a dús
Millió aromás varázs
És mindenütt rügy fakad
Győz a páradús szent akarás

Eső s harmat a természet
Gyönyörű mosoly könnyei
A lét sugárzó lélekbe szálló
Hitet erősítő mennyei akarat

Az éjben imával lásd a szépet
Nappal a csodás fénnyel
Így lesz teljes mindig telt
Szeretettel a libbenő léted

A földi gyönyör folyamatos főnix
Sírban sír és mennyben menny
Egy nagy egységes mátrix
Legyél benne lent vagy fent

Az ember benne szél és szikla
Feltámad elmúlik és változatlan
Akár a hite és szeretete
Csak szellő és kőkemény

A természet a hervadás bánatában
Hangtalan aszalódó mosoly
De mindez csak múló árnyék
Mert mindig feltámad a lét

Az élet egy ölelt idő kvantum
Egy ernyedő szent ölelés
Melytől egyszer elszakadsz az úton
S aludni szépen visszatérsz

Mintha a hegycsúcs kúszna az éjbe
Számlálni a csillagok halmazát
Mert a fáknak változatlan a világ
Miközben az ember ösvényen jár

A virágos fa átadja szépségét
Majd lehullatja éltető termését
Ösztönösen szalad a világ
Egymásba fonódva élni ritmusát

A Nap - csillag virágokban
Fűben és fában milliárd élőlényben
Milliárdszor milliárd
Apró csillaggá alakul

A földi csillagok kölcsönhatása
A szépség és harmónia
Melyben megszületett az öröm képesség
A csillag lelkének hit útja

Készen kapjuk a világot
Teljes odaadással hálát mégsem érzünk
De szidjuk a nem kívánt szilánkot
S természetre fogjuk amitől vérzünk

A villámokból is szivárvány fakad
Így kell látni a földi tárgyakat
Kettősség a földi szépség
Ezért küzdő a földi lét

Mert a világ esőcsepp kedvesség
Reggeli harmat öröm
Hópehely csillogó vidámság
Pára függöny álmodás

Jégvirágos festőecset
Ködfátyolos nagy szeretet
Csillogó óceán felület
Lám ez a létezés végtelen képzelet

Mag benne van minden
Talán az ősrobbanás szépsége
Egyszer csak csodás kiterjedés
Éhes szájakkal varázslatos túlélés

Örök imádkozó zöldimakönyves
Mozdulatlan csodaszép fák
Imára nyíló színpompás ajkak
Igazi földi öröm szeretetláng

És nászra hív mindent a virágzás
Illatokban ég a világ
Elindul a nagy egymásra találás
Ölelésekben úszik a boldogság

Minden virág egy színes szó
Beszél hozzánk az illatos rét
Hullámzik az álmodozó
Megújuló végtelen szerelem

A virágzó tavasz csodás ajka
Mint gyermeki mosoly üzen
Egymásba olvadva legyen dajka
Az éltető szent szeretet ütem

A térben szétterjed
Az idő elengedi
Hát ragadd meg a csoda pillanatát
Aludj el érezni a csodát

Vadvirágok szeme ékkő
Mintha hívó bánya lenne
Felettük a kéklő felhő
Benne mosoly aranyeső

Ez a gyémánt biz elhervad
Életet adva lélekre hamvad
Az igazi szeretet gazdagság
Ott marad a sorsod útján

Szín forma illat csoda
Mestermű palota
Érezzük át e harmóniát
Így járjuk a lélek útját

A mag reménye a bimbó
A bimbóé a virág
A virágé a termés
A természetnek ez a szépség

A virágok szépsége illata
Maga a tiszta világ erkölcse
A sugárzó erő kombinációja
Melynek entitás az értéke

Kiben lélek van azt megfogja
Nemesít testet és gondolatot
Boldogságra örömre harmonizálja
A tétova bizonytalanságot

Hatalmas a világ
Mégis egy szál virág
Kitöltheti a terét
Oly szép a kicsi pipitér

A szív mindig
Virágoskertbe nyílna
Mintha az lenne ősi otthona
Mert a virágok melegítik

Illatában színeiben ott a vágy
A szeretet őszinteség
Az egymás iránti gyengédség
Legfőképp a példamutató erény

Milyen csodás
Virág minden évben fogan
A szeretet bölcsőjében
Könnyezz bátran a mosolyában

Együtt levegőzni
Az illat-tengerben
Álmaink útjára lépni
A végtelen színekkel

Mert ott van a vágy az álom
A szívbe hervadó emlék
A legnagyobb érték lesz
A névjegykártyánkon

Mert virágok nyílnak
Az elhagyott sírokon is
A lélekkel ölelkeznek
A rózsabokrok s nárciszok

Bazsarózsa első álmom
Szép tavaszi vörös mámor
Illatozva elvirágzik
A szívünkbe szeretet sugárzik

Virágok nélkül
A lélek is puszta lenne
Végül puszta sivatagként
Mit érne a földi léte

Ahány virágzás annyi szülés
Gyönyörű szép szent szédülés
Nyílás szépség ránccal hervadás
Mert minden minden elmúlás

Fraktálok három dimenziója
Csodás virágzás kibontakozása
Ma még a szagok egyenlete titok
De a léleknek már ismert fázisok

A virágok a lélek fűszere
A geometriának végtelen tere
Ahány pompa ahány hívás
Annyiféle a csodás álmodás

A természet csodás aranya
Terített asztalát kínálja
Abroszán öröm és boldogság
Csupa csupa lélek csillogás

Tedd a kezedet a természet kezébe
Bátran nézz a csillogó szemébe
Találj egy boldogság utat
Mely hittel és szeretettel visz tovább

Anyjuk mögé lapulva
Bújócskáznak a virággyerekek
Ki-kilesnek mosolyognak
Örülnek a szép tavasznak

Tapsifüles levelek közt
Parfümárban bogár zümmög
Bújócskáznak beszélgetnek
Víg mosollyal egybekelnek

Boldog tavasz szent születés
Örömmel telik a télszakadék
Abból árad hit és remény
Mert benne van a jövő év

Ím dicsőség a születés
Ugyanígy a hervadás
Mert nem a máért a dicsőség
Mindig csak a holnapért

Napfény - lenge - öltözetben
Teljesedtek s lettek zöldben
Színpompájuk egy szent álom
Díszes világ a jelmezbálon

Napkovács - Napkovács
Mennyi-mennyi tűzvirág
Valamilyen csodás kalapács
Formálja a tavasz kinyílását

Tócsatükrök - tótükrök
Sok kankalin sok harangláb
Fésülködik körülöttük
Szikrázik a kacérság

Éji szellő viharrá lett
Tenger vízről fűre lépett
Borzas hajjal nem léphetnek
A napfénybe szeretetnek

Téli mező jégruhában
Jégvirág lesz csillogó
Mert a szépség mindig örök
A lélekben ragyogó

Jégkristályban lelki szemmel
Csak örök tavaszt látni
Emberléttel ennél szebbel
Találkozni lehetetlen

Nézd a tájat nézd a szépet
Ontja árját szeretetnek
Ontja árját békességnek
Minden földi élő lénynek

Minden folt e szépség földön
Hulladékká lett szeretet
Ha ez így megy az életed
Nem lesz más csak fojtó börtön

Még győz a természet
Legyűri a sebeket - hegeket
Önzésért feladni a szépséget
A Földsír majd mindent eltemet

A kapzsiság dühöng
A földi szépségen
Egyre több az Arany Tönk
Az élettelen földön s égen

Csak senki se hallja
A Föld könyörgő szavát
Csak senki se látja
A Föld könnyező arcát

A Föld bolygó Anyabolygó
Rajta millió vidám gyermeklény
Ma még boldogságban áramló
Így tiszteld a Földanya szeretetét

2018. augusztus 6. 11:07:43

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572018. augusztus 13. 08:51

Nagyon szép természetversed nagyon tetszik.
Óriási Szívvel gratulálok
Frri

molnarne2018. augusztus 13. 07:27

Csodálatos természetversedet szeretettel szívvel olvastam gratulálok:ICA

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom