Szerző
Vers

A verset eddig 147 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. augusztus 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Lakatos Zoltán

Csak az tudhatja, aki látott

Szomjas volt a pillanat, az érintése éget!
A szemében a végtelen a két szemembe égett.

Csak egy félédes közöny villant fel az arcán,
ahogy a lüktető mámor megpihent a karján.

Eltévedt gondolat fojtogató íze...
A testnek a mosoly a legékesebb dísze!

Hagyd, hogy fusson, szaladjon, ha kell!
s felejts el mindent, ha a nap újra kel.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Anes2018. szeptember 17. 16:43

Nagyon szép alkotás. Gratulálok.
Üdvözlettel, Ágnes

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom