Szerző
Gomba Szibilla

Gomba Szibilla

Életkor: 27 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 131 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. augusztus 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Gomba Szibilla

Testvéremnek

Az emberi lélek, akár a gyertya lángja,
Fényt hoz a sötét éjszakába,
De olykor e fények örökre kihunynak,
S a messzi égen csillagként ragyognak.

A millió csillag közt is megtalállak,
Esti imáim néha hozzád szállnak,
Mindig szívemben őrzöm emléked,
Mit egy nap átnyújtok majd tenéked.

Addig is szárnyalj a messzeségben,
Teljesedj ki a mindenségben,
Fedezd fel az örök békét,
Soha meg nem látva az élet végét.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Metta2018. augusztus 24. 09:00

Kedves Szibilla!
''Esti imáim néha hozzád szállnak,
Mindig szívemben őrzöm emléked,
Mit egy nap átnyújtok majd tenéked.''
Megható,szívet érintő búcsúzás!
Szeretettel hagyok szívet!
Figyelővel!
Margit

amatorpike2018. augusztus 24. 07:07

Kedves Szibilla! Nagyon szépen átgondolt tartalmas versedhez sok szeretettel gratulálok. Nagyon sok szeretetet olvasok ki soraidból. Igaz, hogy akit nagyon szerettek az soha nem hal meg igazán. Nagy öröm volt olvasni versed. Hedvig

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom