Szerző

Tápi Julcsi

Életkor: 23 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 197 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. augusztus 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

41anna, feri57, 1 láthatatlan tagunk

Tápi Julcsi

Most már vége

Néhol üres képkeretek,
Máshol félénk tekintetek,
Vesszőbe szakadt mondatok,
Utánuk kínos mosolyok.

Bevetett az ágy, csendes a szoba,
Elindulnék, de nincs hova.
Leesett a köd, véget ért az álom,
Hogy a seb gyógyuljon, régóta várom.

Egy percet adj, hadd sóhajtok végleg,
Intek búcsút neked - már tiszta kézzel.
Most fehér ruhában megyek be a folyóba,
Hol ó-emberemet temetem virradóra.

Ott bűnként teszlek le téged,
S mint mindig - az Úr igéje
Megvigasztal, s hordozza igám,
Megbocsát, s arany áldást hint rám.

Ma már tiszta, nyitott szemmel,
Régi emléken merengve,
Kócos vágyainkon nevetve
Rád jó szívvel visszagondolok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


donmaci2018. augusztus 29. 22:18

Szépen versbe írtad! Szívvel Józsi

41anna2018. augusztus 29. 21:08

Szomorú versed nagyon szépen megírt!
Szívecském hagytam Julcsi Kedves!
Szeretettel,Melinda

feri572018. augusztus 29. 14:20

Ma már tiszta, nyitott szemmel,
Régi emléken merengve,
Kócos vágyainkon nevetve
Rád jó szívvel visszagondolok.

Nagyon szép életversed Julcsi
Szívvel olvastam
Szeretettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom