Szerző
Nagy Vendel

Nagy Vendel

Életkor: 67 év
Népszerűség: 57 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 106 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. szeptember 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Nagy Vendel

Kissé fáradtnak tűnt...

Kissé fáradtnak tűnt az arca,
Az alvóké olyan halovány.
Mellette a vizespohár.
Nem ivott belőle,
Félig üresen áll.

A búza, ha megérik,
Élhetné világát,
Ha szép egyenesen áll,
De kipereg a szem már,
Fogják a kaszát,
S levágják.

Vajon észrevetted-e,
Hogy könnycsepp alakú
A búza lepergő szeme
Siratja önmagát,
Puszta létét,
Elszórja magvát.

Nyugodt és halovány
Volt az arca,
Piros orra megfakult,
Csupáncsak ott feküdt,
Akár egy holt.

Szalmakalapja alatt
Megsárgult a kóc,
Nem történt semmi,
Csak örökre elment egy bohóc,
Aki már felesleges volt,
Lesöprik utána
A porondról a port.

2018. augusztus 28.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


m.agnes2018. szeptember 4. 08:25

Gratulálok versedhez: Ágnes

kicsikincsem2018. szeptember 3. 14:03

Különleges vers. Szívvel gratulálok.
Ilona

41anna2018. szeptember 3. 11:24

Nagyon szép mély vers!
Szívvel Gratulálok!
Melinda

B...yL...o2018. szeptember 3. 11:22

Hasonlatokkal tűzdelt versed az elmúlásról mélyen emberi és jó vers,
László

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom