Szerző
Vers

A verset eddig 686 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. szeptember 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Németh Adrián Péter

Szülémnek születésnapjára

1.
Szállj, szonett, a születése szívébe.
Ne úgy, mint egy jövőbe száguldó élet,
mert mesterien, mutatósan, megértett
megtiszteléssel kell mondd: szép ittléte.

Mégiscsak megérthetném, mégsem, mégsem,
tökéletlenséged tökéletessége
miatt, már ha... de az örök életére
örökké-lévő örömmel érjen!

Hálát, hűséget, higgadtságot tehát.
Tűrhető tapintatosság? Azért más:
megérdemelt megérdemelhetetlen,

Megkapott meg nem kapott... meg ezeken át
minden! Ezeken át bárki is; azért más!
Köztünk vagy? Hol el nem ért elérhetetlen?

2.
Ma nemcsak azt ünneplem,
hogy közelebb kerültem az örökségemhez,
félig-meddig a születésemet is,
hisz születésével élet-biztosítva lettem,
ahogyan ő, ahogyan ez. Más megoldás van?
Ha az egész rossz... jaj! Bár nem járulhatnék javítóhoz,
szóval szükségtelen tényleg tudnom,
és elfogadhatatlan elfogadás sincs,
csak igen, nem van. Szürkeség?!
Szaladunk érte így is, úgy is.
Most azt mondom: készen van, de attól még ne legyen készen!

Budapest, 2018. június 12.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom