Szerző
Kovács Dániel

Kovács Dániel

Életkor: 25 év
Népszerűség: 76 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 249 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. október 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Kovács Dániel

Ma végre szabad leszek

Ma végre szabad leszek,
vörös tintával ünneplem,
befestem vele a padlót is,
igaz, nem látja a szemen.

Próbáltam puzzle darabka lenni,
ami színes, de egyszerű.
Nem illettem sehová sem...
Mégis vágytam rá, majd nem.

Próbáltam egyedül képet alkotni,
de széthulltam és elvesztem,
sokszor és újra elkezdtem,
de megvesztem, megvesztem...

Bolyongok olykor üresen,
a helyemet keresve keservesen,
de nem megy ez nekem,
nem megy ez nekem...

Karját láncba gyötrő rab lelkem,
sok hamis és értelmetlen szerelmem...
Ma szabad leszek vagy mégsem,
de megtisztulok vörösségben.

Akartam, hogy szeressenek,
de hiába próbáltam meg...
Akartam, hogy szeressem magam,
de nem szabad a lelkem, a szavam.

Szabad akarok lenni, és ma az leszek,
a szobámban mindent vörössé teszek.
Igaz, nem látja a vak szemem,
de sorsomat a kezembe veszem.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


raimhol(szerző)2018. október 3. 20:09

@V.P.: Köszönöm!

V.P.2018. október 3. 19:27

Az ember lelke olyan, mint a gondolat,
bezárni nem tudod, csak saját magadat!

Gratulálok a versedhez!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom