Hétköznapi vihar
Mindennapok viharába ránt bele az élet,
A szürke hétköznapok vágnának közénk léket.
És már észre sem veszed fejed felett a gyönyörű képet,
Mit Isten festett fejünk fölé, és nevezett el égnek...
Mikor összecsapnak a hullámok feletted vagy benned,
Már fogytán levegőd, erőd, halványul reményed...
Tudd, emlékezz rá! Az Élő Isten harcol érted!
Felemeli hangját, és szavával vet a viharnak véget!
Tudd, mindennél jobban szeret és vigyáz téged!
Istenednek szavára a viharnak vége.
Emeld magasra hangod, kezed, adj hálát érte!
Újra gyönyörködve nézhetsz fel az égre!
Lelked Isten közelében megnyugodhat végre.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Litauszki_Gyula2021. január 9. 19:19
Ez bizony szívet érdemel!
Szeretettel: Gyula
ereri2018. november 22. 18:35
''Tudd, mindennél jobban szeret és vigyáz téged!''
Bizony így van kedves Emese! Nagyon szép, őszinte és hit-teli írásod mellett nagy-nagy szívem hagyom - szeretettel, tisztelettel: E. E.
41anna2018. október 8. 18:18
Szomorú versed szép,szívet hagyok érte!
Melinda
Zsuzsa03022018. október 8. 17:34
Szép biztató vers.
Szívvel, szeretettel olvastam: Zsuzsa
Metta2018. október 8. 14:43
Kedves Emese!
''Mikor összecsapnak a hullámok feletted vagy benned,
Már fogytán levegőd, erőd, halványul reményed...
Tudd, emlékezz rá! Az Élő Isten harcol érted!''
Nagyon szép,igaz hittel megírt biztató soraid szívvel olvastam!
Szeretettel!
Margit