Szerző
Vers

A verset eddig 501 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. július 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kelenföldi Roland

Fonyódot regélem

Magamhoz énekellek,
Oh szép táj!
Látom szép tered,
És elhagyni ezt fáj!
Rég ismerlek téged,
Regélhetek ezernyi szépet,
Itt maradhatnék végleg,
Élhetnék itt ezernyi évet
Történeted régen kezdődik,
De sohasem végződik,
Tizennyolcadik században kallódik,
Ember itt meg nem telepedik.
Századának második fele halált hoz,
És nem lakják e tájt.
Szerencs nem áll egy házhoz,
Révész feleségnek hoz halált.
Letelepedés oly hosszú volt,
Eleinte szép csikós,
Gulyás lak volt,
És mire használták e szép tájt,
Ide ember marhákat tolt,
Tizenkilencedik század, oh te dualizmus,
Gazdasági népi fellendülés.
Családok érkezése már mechanikus,
Elnépesedéstől ez megmenekülés.
Ősi nevek megtalálhatok Fonyódon,
Ők városnak névi arisztokratái!
Széttekintek a Rózsa-dombon,
Látom ezer és ezer szép virágait,
E város merész kijelentés,
De szebb, mint az édes otthon,
Mennyit mondok, oh szentég,
Szép város látható vagy-e a Holdon?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


hmmm(szerző)2009. július 8. 19:26

köszönöm

Törölt tag2009. július 8. 16:19

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2009. július 8. 16:18

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom