Szerző

Gáti Anna Bianka

Életkor: 21 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 196 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. november 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Gáti Anna Bianka

Üvölt a csönd

És én megint hallom, ahogy nem mondasz semmit.
Én meg szólnék hozzád, csak már nem tudok mit.
Mondanék valamit, vagy csak ordítanék,
De szavaim már csak a mulandóságunk tükröznék.
Ezért hát hallgatok most is, csendünket meg nem töröm,
megint forró zuhany égeti a bőröm.
Majd csak ülök a földön borozva,
néha elképedve, rád gondolva,
hogy mennyivel egyszerűbb lenne
a te szádból hallani,
hogy ez nekünk úgysem menne.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Törölt tag2018. november 11. 22:03

Törölt hozzászólás.

ereri2018. november 10. 07:54

''Majd csak ülök a földön borozva,
néha elképedve, rád gondolva,
hogy mennyivel egyszerűbb lenne
a te szádból hallani,
hogy ez nekünk úgysem menne.''

Mély tartalmú, érzelmes vers! Szép bemutatkozás! Maradj ilyen őszinte és hiteles! Gratulálok és nagy-nagy, biztató szívem hagyom kifejező soraid mellett - szeretettel, tisztelettel: E. E.

antal772018. november 10. 05:27

Ez egy jó vers, gratulálok.

Motta2018. november 9. 14:53

Kifejező, szép versedet szivvel olvastam.
Motta

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom