Szerző
Vers

A verset eddig 178 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. november 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

ereri, lanyigeza, Motta, PetraRen, 1 láthatatlan tagunk

Zámbó Zoltán

Egymagam

Ablakomon kitekintve nézek egy csillagot,
Tőlem oly messze eltávolodott.
Elmúlt szép idők, eltűnt érzések.
Nem maradt más, csak az elfojtott kérdések.

E szoba falai közt megszűnt a nevetés.
Csendes sóhajok közt nehéz a felejtés.
Mellettem egy üres, kopott szék.
Nincs más rajta, csak pár emlék.

Ágyban fekszem, szenvedem a valóságot.
Büntet a sors, mert elhittem egy hazugságot.
Körülöttem a sötétség, minden összeomlott.
Egymagam várom, hogy az éj hozzon álmot...

2018. október 28.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


angyalsziv0222(szerző)2019. február 14. 00:39

@ereri: Köszönöm szépen kedves Erika! Üdvözlettel: Z. Zoli

ereri2019. február 11. 19:12

Őszinte és szomorú soraid mellett nagy-nagy, vigasztaló szívet hagyok kedves Zoltán - szeretettel, tisztelettel: E. E.

angyalsziv0222(szerző)2018. november 12. 01:52

@lanyigeza: Köszönöm szépen, igazán megtisztelő a véleményed kedves Géza!
Zoli

angyalsziv0222(szerző)2018. november 12. 01:49

@Motta: Köszönöm szépen!

angyalsziv0222(szerző)2018. november 12. 01:48

@titikatanyo: Köszönöm a biztatást! Ha valami széttört azt szinte lehetetlen a régi állapotra vissza építeni...
Zoli

angyalsziv0222(szerző)2018. november 12. 01:39

@roseprincess: Köszönöm szépen Alexa! Nagyon is átérezni csak egy sorstárs képes, és így benne meglátni a csekély pozitívumot, az egyben a lelki erőd jele is. Örülök, hogy itt jártál! Zoli

lanyigeza2018. november 11. 23:38

Kedves Zoltán!
Nagyszerű versedet elismeréssel, élvezettel olvastam. Szívvel, szeretettel gratulálok hozzá.
Géza

Motta2018. november 11. 19:52

Szomorú, szép versedet szívvel olvastam
Motta

titikatanyo2018. november 11. 18:01

Aki a fájdalmat most megengedi neked, megmutatja majd, hogy mégis-mégis szeret.

roseprincess2018. november 11. 17:08

Nagyon is átérzem soraid. De a csalódás egy csodás verset szült.
Szívvel, Alexa

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom