Szerző

Horváth Emma

Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 158 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. november 18.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Horváth Emma

Unom

Unom.
Már nagyon unom.
Mondd, mikor lesz vége?
Mikor nem kell tettetnem, hogy érdekel?
De mégis érdekel, hisz írok róla.
Habár számítani nem fog, mikor évekkel
Később csak visszanézek, nem lesz nyoma.
Nem tudom tettetni,
Nem tudok úgy tenni,
Nem izgat és kész.
Na, mész?
Nem megy, marad, mert nincs másom.
Csak ülök, és megint azon kapom
Magam, hogy rágondolok.
Agyalok.
Elég! Nem kellesz... miért vagy még itt?
Már a gondolat is taszít,
Pedig még nem is mondtam semmit.
Ő is csendben van, csak tördeli a kezeit.
Nem tehet róla, másnak jó lehet,
Csak velem nem működhet.
Nem benned van a hiba, csak nem én kellek.
Nem azt jelenti, hogy nem szeretlek.
Csak néha jobb így, mint egyedül,
Mint hogy mindent felrúgni fenekestül,
Kitörni, és azt ordítani, hogy nem bírom!
De maradok... maradok, és csendben morfírozom
Az életen.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ereri2018. november 20. 22:39

''Mikor nem kell tettetnem, hogy érdekel?
De mégis érdekel, hisz írok róla.''

Mély vers! Klassz bemutatkozás! Ha ilyen elkeserítő a helyzet, változtatni kell rajta kedves Emma! Ezt senki nem lépheti meg helyetted - és ha beleragadsz, csak vegetálni fogsz, te is jól tudod, épp ezért született e versed. Gratulálok és nagy-nagy, együttérző szívem hagyom mellette - szeretettel, tisztelettel: E. E.

41anna2018. november 20. 15:55

Kedves Emma!

Tudom miről írsz,s sajnos ez sokáig nem állapot mert tönkre mész( tapasztalt!)
Kívánom neked hogy legyen jobb!
Szívvel olvastam versed!
Melinda

1-9-7-02018. november 19. 19:16

Kedves Emma az elején versednek azt hittem egy párkapcsolatról írsz Nagyon nehéz váltani az én környezetembe alig vannak akik szeretik amit csinálnak és nem görcsös félelemmel és azzal mennek dolgozni hogy mikor lesz vége a napnak Pedig a munkáltató is jobban járna munkában magukat jól érző emberekkel De mégsem látok arra sok helyen törekvést hogy az alkalmazottak jól érezzék magukat Pedig az meg hosszú távon felőröl ha így mész és éled életed ahhoz túl nagy része életünknek a munkahelyen töltött idő De biztosat a bizonytalanért nem nagyon merünk feladni hiba vagy sem nem tudhatjuk Majd lehet a sors megoldja hoz olyan élet helyzetet hogy nem neked kell döntened Addig meg legalább születnek ilyen szívet érdemlő figyelem felkeltő kiváló versek amivel bemutatod hogy él a munkások jelentős % Szívvel szeretettel gratulálok kiváló versedhez és fel a fejjel tudom nem nagy vigasz de nem vagy egyedül ezzel az életérzéssel Anikó

szombati2018. november 19. 16:36

Kedves Emma!

Egyedien kifejező alkotásod megfogott.
Nagy szívvel lett kedvencem.
S figyelőmmel követlek tovább.
Szeretettel várlak én is!
Üdvözlettel!
Tisztelettel!

Tibi

kodrane2018. november 19. 11:49

Ha így nem jó, változtass! Gratulálok versedhez!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom