Szerző
Klippel Ágnes

Klippel Ágnes

Életkor: 41 év
Népszerűség: 20 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 131 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. november 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

Klippel Ágnes

Békében élni

Nem tudtam soká, hogy hogyan kell szeretni,
Próbáltam magam sok módszerrel bevetni.
Hogy mélyen a szívemben az űrt kitöltsem,
Csak töltöttem a poharat, nehogy kiöntsem.

Féktelen félelem falt fel sokszor,
Féltem a jótól, féltem a rossztól.
Vágytam, csak vágytam kék égre, békére,
Vágytam, hogy kerüljön minden a helyére.

Sokat rohantam, míg féltem a jövőtől,
Majd vártam a csodát a nagy esküvőtől.
Oldalam levegő, szívem görcs szúrta,
Bíztam, hogy helyemet senki se fúrja.

Sokat futottam, míg éltem a múltban,
Társnak lenni gyáván gyakran már untam.
Woodoo babáim mind szíven szúrtam,
Sok rossz emlékbe rég befásultam.

Ki szerepet játszik, kimerül hamar,
Mert minidig mást akar, ugyanaz fanyar.
Belátom, békében boldogabban élek,
Bölcsebb a lélek, ha mást nem ítélek.

Elfogadom, ki nem olyan, mint én,
Más a küldetése, más egyéniség.
Lobban a tűz, látom, a füstje az égig ér,
Csodálok minden pernyét, mit elém fúj a szél.

Elfogadom, kit a szél előttem tesz le,
Megvendégelem, üljön helyemre.
Tétován teázunk pogácsát majszolva,
Nem rohanunk már magunkat hajszolva.

Köszönöm, hogy segítesz felvenni a kabátom.
Köszönöm, hogy megérted a belső világom.
Egy nyomot járunk egy úton,
Engedd, hogy kísérjelek utadon.

S nézzük a fákat, miket sok falevél húz,
Negyvenedik ősz ez, eljött a kétszer húsz.
Nem kell a visszhang, nem kell már semmi,
Mi Tihanyig elérhet, csak békében élni.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


AkarkiGyula2019. május 12. 06:25

Gratulálok, letisztult életszemléletedhez.
ü

lejkoolga2018. november 22. 13:14

Mély gondolatok, kedves Ági!
Szeretettel, szívvel olvastalak: Olgi

Gyuri632018. november 22. 12:22

Mélyen szántó gondolatok, szép versednél szívet hagyok.

kicsikincsem2018. november 22. 10:18

Szívvel olvastam, gratulálok.
Ilona

m.agnes2018. november 22. 08:14

Gratulálok szeretettel:Ágnes

gypodor2018. november 22. 06:33

''Elfogadom, kit a szél előttem tesz le,
Megvendégelem, üljön helyemre.
Tétován teázunk pogácsát majszolva,
Nem rohanunk már magunkat hajszolva''
Szép! Szeretettel
Gyuri

41anna2018. november 21. 22:04

Gyönyörűen megírt versed mellett szívecském hagytam!
❤ 2. Melinda

41anna2018. november 21. 22:03

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

feri572018. november 21. 19:54

S nézzük a fákat, miket sok falevél húz,
Negyvenedik ősz ez, eljött a kétszer húsz.
Nem kell a visszhang, nem kell már semmi,
Mi Tihanyig elérhet, csak békében élni.

Nagyon szép életversed Ágnes
Szívvel, szeretettel olvastam
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom