Első szerelem
Minden ember átéli az élet nagy csodáját,
amikor még gyermekkorban megtalálja párját.
Kéz a kézben sétálgatva együtt mennek messze,
vándorbottal a kezükben az ismeretlenbe.
Gyermekkorban is megpezsdül már az ember vére,
amikor egy csodás szempár néz az ő szemébe.
Boldog perceket él akkor, ha párjára gondol,
amikor a kedves lénnyel órákig barangol.
Közös játék, közös élmény egyesíti őket,
tiszta szívvel élik át a legelső szerelmet.
Öröm csillog a szemekben, ha kéz a kézhez ér,
ezt az érzést nem cserélik el soha, semmiér`.
Ha az élet úgy hozza, hogy ez egyszer véget ér,
emléke a szíved mélyén örökre benned él.
Elkíséri az életet, kedves emlék marad,
bármikor, ha erre gondolsz, másképp érzed magad.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
pbor(szerző)2018. december 8. 15:54
Köszönöm szépen mindenkinek a kedves szavakat.
1111112018. december 8. 10:07
...és a legcsodálatosabb emlék marad...szépre írtad, szívesen olvastam. Piroska
Motta2018. december 6. 20:28
Igen, az első szerelmet nem felejtjük.
szÍvvel olvastalak
Motta
ditte1422018. december 5. 23:50
Kedves István!
Kedves, igaz versednél nagy szívem hagyom,
szeretettel: Erzsébet
lanyigeza2018. december 5. 21:34
Kedves István!
Elbűvölő versben szóltál az első szerelemről, szívvel, szeretettel olvastam.
Géza
m.agnes2018. december 5. 21:24
Elsőként gratulálok igaz versedhez:Ágnes