Szerző

Kósa Richárd

Életkor: 20 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 85 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. január 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Anna14, 1 láthatatlan tagunk

Kósa Richárd

Búcsúzom

Lapom felett ülve töprengek múltamon.
A metró zaját most elnyomja ceruzám,
Radírom s grafitom sercegő papíron.
Én emlékezek, míg te elfelejtesz tán.

Rád gondolok, ki mondta, inkább elfelejt,
Úgy dönt, ő nem érdekelt, aztán engem, mint
Összegyűrött papírzacskót, a földre ejt,
Majd vállát vonja, elfordít fejet s legyint

Megint. Ki akarna megélni ennyi kínt?
Monokrómban látom jövőm ez éjszaka,
Hiába nézem a várost és látok színt,

Az olykor meghullámzó, messzi fényeket.
Ma minden látvány fakó nekem nélküled!
Úgy sajnálom, csak azt mondhatom: Ég veled!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Anna142019. január 20. 21:06

Búcsúzó soraid szívvel követtem, nagyon tetszettek.
Üdvözlettel: R. Anna

Kosary(szerző)2019. január 8. 14:54

@donmaci: Köszönöm szépen a visszajelzést!

donmaci2019. január 6. 13:38

Szép búcsúversedet szívvel olvastam: Józsi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom