Szerző
Kovács Rita

Kovács Rita

Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 85 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. január 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Kovács Rita

Depresszionáta III.

A te időd már lejárt, belőled annyi egy tucat -
keress hát magadnak mást, (élj!)
járj végre mást, járj új utat!
Szíved lassan kővé vált, nem vársz semmi szépet,
ledaráltad, mi a lelkedből egészben maradt.
Meghalt benned a remény,
hajód vitorlája már nem dagad,
tiéd lehetne a horizont,
de neked csak a köd maradt.
Nincs kikötő, nincs öböl, erő,
kifogyott alólad az út,
eltört a jövő...

Széles vállú kerekek alá futnak,
kik úgy néhanap eszedbe jutnak.
A reccsenést hallva felsóhajt a lelked,
mert borzalmaktól ment ez a helyzet:
véd ez a horror, mert épp nem rád szakadt,
nem feléd omlanak gőzölgő falak,
gyomrodban nemcsak légüres tér dobol,
hulládból nem most lesz szétszedett donor...
jövő nem is kell? Se rút, se szép?
Múltadat átléped, mint virág, nyílik szét
a jelened, ez a törékeny burok.
Az indulat rád szoruló hurok!
Mentőköteled a képzelet:
leszel ártatlan kisgyerek...?
Amiről mások csak beszélnek,
te sok tucatszor átélted,
tetteidnek nincsen korlát,
a halálnak ezer arcát
láttad-látod-látni fogod,
nem lehet már titokzatos...
Most megrázlak, kézen foglak.
A sötétből kivonszollak,
és megmutatom neked az életet...
leszel-e ártatlan kisgyerek?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


taxus_baccata2019. január 16. 17:01

@kovacsrita: A lényeg a tapasztalás és a továbblépés. Hiába olvasunk róla, vagy hallunk, amíg nem érezzük saját bőrünkön. Van, aki már így él, elkönyvelte, hogy nem kaphat, adhat jobbat - nem jutott előrébb (talán már nem is akar, ez az igazi depi).

kovacsrita(szerző)2019. január 15. 09:16

@taxus_baccata: a képzelet csak alkalmi mentőkötél...minden rossz is részünkké válik,ezért nem is jó a gondolatmenetem, sítunk-gyászolunk-emlékezünk és túlélünk,amíg lehet, aztán továbbmegyünk...erősebben

kovacsrita(szerző)2019. január 13. 10:53

@taxus_baccata: köszönöm ! ööö...egyik sem,csak elméleti pl. ajánlhatnám 1-2 kriminalisztikai szakértőnek

taxus_baccata2019. január 12. 20:30

Vissza a gyermekkorba vagy egy kis tabula rasa? Nem tudom, lenne-e elég erőm újjászületni... Érdekes vers, tetszett. tb

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom