Szerző

Kis Angelika

Életkor: 43 év
Népszerűség: 26 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 402 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. január 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (8)

Kis Angelika

Álomból valóság

Este elterveztem, hogy reggel iskolába én is szűk farmerbe megyek,
mint a Marcsi, vagy a Viki!
Én sem járhatok szoknyában, mert az már gyerekes és olyan ciki.
Gyorsan fel is próbáltam szűk nadrágomat, de villámként ért a felismerés,
rajtam nem tapad!
Most mit tegyek?
Ilyen nem lehet!
Hogyan vastagíthatnám meg reggelig testemet?
Hogy lehetek ilyen brutálisan vézna,
mint cérnavékony, száraz levestészta!
Akkor is tennem kell reggelig valamit!
Találtam a szekrényben egy vastag cicanacit.
Tudtam már, hogy reggelre vastagabb, hogy leszek!
Úgy, hogy farmer alá nadrágot veszek.
Gyorsan felpróbáltam.
Mindjárt más a pálya!
Holnap az osztály majd a száját tátja!
Ekkor az agyamon átfut egy gondolat.
Hogy is vegyem át majd a tesi cuccomat?
Ezen gondolkodva rám bukkant az álom,
Így találtam magamat a farsangi bálon.
Mindenki báli ruhában táncolt.
Anya az ajtóban mérgesen rám szólt:
"Késve érkeztél, és miért nadrágban?
Nem illik így jönni tavaszt váró bálba!"
Szégyentől arcom pirosra változott, és
a széles mosoly ajkamról távozott.
Még hogy ne nadrágban!
Miért pontszoknyába?
Hol írják azt elő, hogy mit viselj a bálban?
Kalapot ne tegyek?
Napernyőt ne vegyek?
Ha tovább dorgál anya, mindjárt hazamegyek!
Haza, de merre?
Merre van az arra?
Bárkitől kérdezem, senki nem hallja.
Színes selyemruhák lebegnek, lobognak.
Mindenki táncot jár, seregnek forognak.
Én csak én állok itt félig szűk nadrágban.
Nem is az zavar már, hogy túl vékony a lábam!
Most értettem csak meg, miért mondta anyukám.
Ne menjek bálba, ha nincs hozzá szép ruhám.
Most meg arra vágytam, mint Hamupipőke.
Én is táncolhassak üvegcipőben.
Keringőt járhassak habkönnyű ruhában,
hisz ez minden lány dédelgetett álma.
A melegtől hirtelen izzadni kezdtem.
Már majd elolvadtam, és most felébredtem.
Szobámban voltam, nem a bálteremben.
Anyukám szavai jutottak eszembe:
"Minden nő hercegnőnek születik a Földre,
csak őrizd az álmaidat, bánat meg ne törje!"
Álomból valóság!
Valóságból álom!
Hogy mit vegyek fel holnap reggel,
azt majd kitalálom!

Saját tinédzserkori problémáimról.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Varimarici2019. január 17. 07:04

Nagyon bájos dilemma, nagyon tetszett. Szívecskét hagyok érte.
Marika

Pflugerfefi2019. január 13. 14:23

Tipikus, lányos, kamaszos gondolatok!
Szívvel gratulálok!
Feri.

donmaci2019. január 13. 14:04

Nagyon tetszett! Szívvel gratulálok: Józsi

HanyeczKaroly2019. január 13. 13:35

Jó volt belepillantani a múltadba! Csak azt nem tudjuk, mi is volt a tesiórán. Szívvel, szeretettel olvastalak: Karcsi

Zsuzsa03022019. január 13. 12:36

Örömmel olvastam remek versed
szívvel, szeretettel : Zsuzsa

jocker2019. január 13. 10:12

Remek a sztorid, élmény volt olvasni!
Jól írtad meg, nagyon képies lett és tetszik!
Szeretettel, elismeréssel, főhajtással: gratulálok!
jocker/Kíber/Feri

gypodor2019. január 13. 05:53

Tetszik. Remek édesanyád mondata! Szívvel olvastalak
Egyedi a versed!
Gyuri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom