Szerző
Vers

A verset eddig 147 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. január 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Horváth Bálint

Szirén

Verset írni nem nagy dolog,
Mondta vala a régi én,
Megláttam őt, s megállt a toll,
Hol is kezdjem én?
Egy hajóról estem le épp,
Tán beverhettem fejemet?
Hisz ehhez foghatót, hasonlót
Szerte a világon sem lelek.

Hangja a víz alatt nincsen,
Így nem fülelhettem még,
De arca, mint kagyló kincse,
Ami sok zsákmánnyal felér.
Este, mikor hajót törtem,
Ő volt, ki roncsból kihúzott,
Pedig ő volt, ki a sötétben
Bolyong, mély tengerben úszott.

Mélyen, mint gondolatai,
Mely mint halraj követi,
Mely óv, megvéd, s a nehéz
Pillanatokban körbeveszi.
Néha ugyan nem lát tőle,
A raj, mint börtön, véd,
S ugyanakkor el is szigetel,
Nehogy bizalmas légy.

Pedig a tengerben ahány
Gonosz lélek garázdálkodik,
Legalább annyi van olyan,
Ki másról is gondoskodik.
Partra értem, ingem száraz
Mosolygok, s kitisztul a kép,
Nem a fejem sérült, hanem:
Épp most láttam egy Szirént.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


horvath.balint(szerző)2019. január 18. 17:04

@Callypso: Köszönöm szépen! :)

Callypso2019. január 18. 04:58

Minden jó, ha jó a vége! Nagyon tetszett a megközelítés, amelyből szemlélődsz, remek a versed is! Örömmel olvastalak és szeretettel gratulálok, kedves Bálint! Legyen szép, ihletben gazdag napod! (:

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom