Szerző

Laták Izabella

Életkor: 17 év
Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 113 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. január 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Laták Izabella

Feledésben

Egy angyal voltam, mikor láttál,
De te mégis az ördöggel barátkoztál.
Csakis a pokolba kívántalak,
Tőlem messze eltaszítalak.

Élj az örök fájdalom kárhozatában,
Ha már a szeretetem a pokolba vártad.
Legyen az életed gyötrelem,
Mint az enyém, legyen tiéd is szüntelen.

Hiába sírsz nekem, könyörögsz,
Tetted meg nem bocsájtom, hiába nyögsz.
Szeretetem elmúlt, többet nem érzek,
Sajnálat, most már hagyj, ennyit kérek.

Ha nem hagysz magamra,
Fájdalmat öntesz magadra.
Kértelek, hagyj engem békén,
Ha mégse, a bűntudat se hagy majd békén.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Metta2019. február 19. 10:03

Fájdalmasan szép versednél szívet hagyok!
Szeretettel!
Margit

VassLaszlo2019. január 22. 12:52

A nevemet elírtam, elnézést kérek érte. Lacikát akartam írni.:)

VassLaszlo2019. január 17. 19:59

Szia Izabella. Nagyon szép és fájdalmas vers volt. Sajnos énis utaztam ebben a fájdalomban. Megértéssel olvastam.
Szívvel: Gacika

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom