Szerző

Sárga Nárcisz

Életkor: 50 év
Népszerűség: 66 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 190 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. január 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (28)

Sárga Nárcisz

Futó kaland

Egy nagyváros nem szépen él.
Utcáin szemetet sodor a téli szél.
Siető, hajszolt a nép,
de az üzletek csillogása
takarja ideig-óráig
létük személytelenségét.
A szembejövő nem is néz rád,
arcát félig eltakarja a kabát
gallérja, ahogy elenged...

De akkor megfordul
és még visszanéz.
Idegen, sosem látott arc,
szemében látszik a harc
a villamoson az ülőhelyért.
Összeakadt két tekintet,
valami némán megérintett.
Egy kósza érzés, hogy
talán lehetne másképp,
hogy ő is jön valahonnan,
s valahova tart még...

Mennyi elszalasztott emlék.
A város csakis ezektől szép.

2019. január

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


SargaNarcisz(szerző)2019. március 4. 20:12

@Khadija: Köszönöm a szívet és a figyelést is! Üdvözlettel: Nárcisz

SargaNarcisz(szerző)2019. március 4. 20:12

@hillailaszlo-ve: Köszönöm, hogy olvastad és örülök, hogy elgondolkoztatott a versem. Üdvözlettel: Nárcisz

Khadija2019. március 4. 07:09

Remek versednél szivet hagyva figyelőmbe vettelek.
Szivvel
Angelika

hillailaszlo-ve2019. március 3. 22:48

Nagyon szépen megírtad egy nagyváros helyzetét!
Jellemző az önzés, elidegenedés!
Hiányzik a szeretet, az önzetlen, másokon segítő
szemlélet!
Mi mindnyájan akik itt élünk, mindig tehetünk érte valamit
csak el kell kezdeni!
Remek, elgondolkoztató versedhez
szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci

SargaNarcisz(szerző)2019. február 9. 20:38

@Csirkezola:
Köszönöm, hogy olvastad és értékelted. Igen, a kiindulás az elidegenedés volt. De minden találkozásból továbbviszünk valamit, ha egy icipicit is nyitottak vagyunk. Üdvözlettel: N.

Csirkezola2019. február 8. 13:10

Városi ''lét-ezgetés''. Keressük - esetleg hiányoljuk, megtűrjük - önmagunkat, a másikat, a helyünket, a helyzeteinket.
Vagy éppen begubózunk, magunkba zárkózunk. Hatások és ellenhatások. No meg a közöny, a passzivitás. Az elidegenedés. Nagyjából ezekre az érzésekre, fogalmakra asszociáltam a versed kapcsán.
Üdvözöllek. Cs.Z.

SargaNarcisz(szerző)2019. január 27. 12:45

@szombati: Ezer köszönet!
Üdv: N.

szombati2019. január 26. 18:37

@SargaNarcisz:
Kedves Nárcisz!

Versed igaz és elgondolkodtató .
Nagy szívvel gratulálok!
Szeretettel!

Tibi

SargaNarcisz(szerző)2019. január 26. 04:47

@Nichi-ya: köszönöm elismerő szavaidat! Üdvözlettel Nárcisz

Nichi-ya2019. január 25. 20:02

Nagyon jó, elgondolkodtató alkotás. Sok szeretettel, szívvel gratulálok.

SargaNarcisz(szerző)2019. január 25. 15:50

@zsigmond.gaal: Köszönöm kedves véleménynyilvánításodat! :) Üdvözlettel: N.

SargaNarcisz(szerző)2019. január 25. 15:44

@kintkong10: Köszönöm az értékelésedet, sokat jelent számomra! Üdv: N.

SargaNarcisz(szerző)2019. január 25. 15:38

@Pflugerfefi: Köszönöm, hogy elgondolkodtál! Üdv: N.

zsigmond.gaal2019. január 25. 13:58

Szép, mint a neved! Gratulálok: Zsigmond

kintkong102019. január 25. 11:18

Köszönöm szépen, Nárcisz!
A versed szebb és igazabb, mint a város. Szívet hagyok érte. J.

Pflugerfefi2019. január 25. 10:37

Elgondolkodtató remek sorok!
A városi lét visszatetsző hangulata!
Szívvel gratulálok!
Feri.

SargaNarcisz(szerző)2019. január 24. 12:26

@lanyigeza: Köszönöm szépen!
Nárcisz

lanyigeza2019. január 24. 08:48

Szívvel, szeretettel olvastam remek versedet.
Géza

SargaNarcisz(szerző)2019. január 24. 06:34

@Gant_Elizabet: kedves Elizabet! nagyon köszönöm elismerő szavaidat, sokat jelentenek nekem. Üdvözlettel Nárcisz

Gant_Elizabet2019. január 23. 17:18

Kedves Nárcisz,
Nagyon jó verset írtál, őszintén, tiszta szívből gratulálok hozzá!
Szeretettel, szívvel,
Elizabet

SargaNarcisz(szerző)2019. január 23. 13:48

@Gyula16: Egészen ellágyultam részletes műelemzéseden, nagyon megtiszteltél, hogy ennyi energiát szántál rá!

Valóban, ahogy járok a városban, sokszor elgondolkozom, ki lehet a szembejövő, milyen ember. Hogy a hajléktalan asszony milyen életet képzelt magának fiatalon. Hogy volt-e szerelmes a piros lámpánál kéregető bácsi... Néha mesélek magamnak róluk. Néha meghallgatom őket, bár ez inkább régebben volt, most én is elég hajszolt vagyok sajnos. (Csak remélni merem, hogy Isten hosszú életet ad és lesz majd még lehetőségem bepótolni.)
Köszönettel, hogy olvastad a versemet és elgondolkoztál rajta: N.

SargaNarcisz(szerző)2019. január 23. 13:38

@degiabi: @orok.szerelem55: @bozoeva: Örülök, hogy megérintett a vers! Köszönöm az olvasást! Üdvözlettel: N.

SargaNarcisz(szerző)2019. január 23. 13:35

@donmaci: @somebody21: @gypodor: Köszönöm az olvasást és a jelzéseket! Üdvözlettel N.

SargaNarcisz(szerző)2019. január 23. 13:33

@Metta: @GreyMouse: @Golo: Ugyanazt a pár sort emeltétek ki, köszönöm! @ereri: @Szondi_Gyula: @111111:
Talán vannak néha pillanatok, amikor felismerjük a bajt s onnantól lehet változtatni.

SargaNarcisz(szerző)2019. január 23. 13:28

@41anna: Hát igen, sajnos. Köszönöm, hogy olvastad. N.

Szondi_Gyula2019. január 23. 10:43

Ismerős, ismeretlen emberek, akik elmennek egymás mellett, pedig sorsuk összefonódik nap mint nap. Már az ismerős is ismeretlen.

Szondi_Gyula2019. január 23. 10:40

Nagyon szép! :)

bozoeva2019. január 23. 10:11

Izgalmas, különös
látásmód;
versed, kedves Nárcisz
a szívem(hez)ből szól...

Szívvel és szeretettel: bé.

1111112019. január 22. 16:51

Személytelennek tűnő ''alig kapcsolatok'', mégis tele érzésekkel, a versed,most is szívesen olvastalak. Piroska

degiabi2019. január 22. 10:05

Találó társadalmi tükör! Gratulálok! Épp ezért lenne fontos egy-egy kedves mosoly. Mert valójában nem vagyunk idegenek, csak emberek, ''felebarátok''! Szívvel voltam versednél. Szép napot, Gabi

gypodor2019. január 21. 22:10

Jó vers!
Szívvel
Gyuri

Gyula162019. január 21. 21:49

Hááàt? Erős sorok kedves S. Nárcisz. Ütős vers.
A városi élet igen. A kép, amivel indítasz. Az emberek hagyták maguk után. A szemetet. A város hol sok ember él, de egymást sem ismerik. Elmennek egymâs mellett. És itt a versedet tovább szőve, nem csak az usmeretlenség, de a túl hajszolt emberi sors is formát ölt. Ahol a csillogás a fontos. Mely hamiságot is takar mint a farsangi jelmez.
Valahogy olyan képet festesz, ami a mára nagyon illik. A társadalomra.
A következő versed fokozza az ellentétet. Az ember aki rohan, tolakodik, hogy helye legyen. Az emberi kapcsolatok halálàt fested meg. És ha még is összeér két pillantás, elszabadul a képzelet. Fölébred a rokonszenv a másik iránt. És itt a fordulat. Ő is olyan mint én. Jön valahonnét, és tart valahová. És ismeretlenül is, de ismerős lesz.
Mintha részese lettél volna annak az epizódnak, melyet leírtál. És a végén elmerengsz.
Szívből gratulálok szép ütős versedhez.
Üdvözlettel Gyula.

Golo2019. január 21. 20:27

Összeakadt két tekintet,
valami némán megérintett.
Egy kósza érzés, hogy
talán lehetne másképp,
hogy ő is jön valahonnan,
s valahova tart még...


Fantasztikusan megfogalmazott sejtelmes sorok.

Kedves Sárga Nárcisz szívvel és szeretettel gratulálok: Radmila

orok.szerelem552019. január 21. 20:26

Különleges futókaland!
Remek soraid mellett szívet hagyok!
Margit

somebody212019. január 21. 20:22

remek vers, tetszik, szívvel gratulálok.

donmaci2019. január 21. 20:01

Nagyszerű alkotásodat szívvel olvastam: Józsi

ereri2019. január 21. 19:50

Bizony, ilyen személytelen a város, de akár csak egy bérház is. És mégis, nap mint nap megéljük. Gratulálok, remek pillanatképedhez, igen kifejező lett! Nagy-nagy szívem mellette - szeretettel, tisztelettel: E. E.

GreyMouse2019. január 21. 19:38

Kedves Nárcisz!

''Egy kósza érzés, hogy
talán lehetne másképp,
hogy ő is jön valahonnan,
s valahova tart még...''

Soraidból hitelesen árad a nagyvárosi modern élet, minden lélektelensége. Nagyon halovány a remény, hogy ez változhat még jó irányba, ahogy versedben is megjelenik. Elismerésem remekül megírt alkotásodhoz.
Tisztelettel: GéeM.

Metta2019. január 21. 17:05

''Összeakadt két tekintet,
valami némán megérintett.
Egy kósza érzés, hogy
talán lehetne másképp,
hogy ő is jön valahonnan,
s valahova tart még...''
Szép verset írtál!
Szívvel,szeretettel!
Margit

41anna2019. január 21. 13:46

Kedves Nárcisz!

Ez ma a jelen!?.
Jó vers!
❤ ! Melinda

SargaNarcisz(szerző)2019. január 21. 11:20

@J.Teca: @feri57: Köszönöm a méltatást! Üdvözlettel: N.

SargaNarcisz(szerző)2019. január 21. 11:12

@anci-ani: @kokakoma: @SzaipIstvanne: Félreértések elkerülése végett, persze hogy nem volt semmiféle ''futó kaland'', hiszen egy másodperc sem volt az ''ismeretség'' :) , csak egy impresszió.
Köszönöm, hogy olvastátok. Üdvözlettel: N.

kokakoma2019. január 21. 10:55

Talán nem is ''futó kaland'':hanem személytelenség, ami egyre jobban terjed életünkben. Szívvel gratulálok,hogy verseddel szemeket nyitottál ki. Szeretettel János

SzaipIstvanne2019. január 21. 10:42

Ezt a futo kalandot remek versben megorokitetted.
Nekem szivvel tetszik.


Maria

anci-ani2019. január 21. 10:04

Nagyon szépen írtál a futó ismeretségről, ami mégis megragad és benn marad....
Szívvel szeretettel olvastam:
Anci

J.Teca2019. január 21. 10:01

Kedvencnek jelölve: J.Teca( Jeney Terézia)

feri572019. január 21. 10:00

Nagyon szép tartalmas mindennapok versed
Szívvel, szeretettel olvastam
Feri

J.Teca2019. január 21. 09:58

Elgondolkodtató versedhez gratulálok.
Szívvel, figyelőmbe véve:J.Teca (Jeney Terézia)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom