Szerző
Mondok Judit

Mondok Judit

Életkor: 21 év
Népszerűség: 119 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 200 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. január 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (29)

Mondok Judit

Esőtánc

Vízcsepp kapaszkodik a szőlőlugason,
élet tör felszínre a sziklalyukakon.
És jég függ a szívemen is reggelente,
sír, zokog esteledve a naplemente.
Élet törekszik fel bennem is naponta,
de minden cseppje beléd van habarodva.
Melankolikus percekkel áld meg engem,
a magánnyal átitatott őrületben
napsugár törne át a felhőim mögött,
a fénye földre érve elüszkösödött.
Éjjel záporeső könnyezett helyettem,
de az arcod fényét soha nem feledtem.

Táncol most az eső, körülöttem táncol,
az ég dörrenése rögvest hozzád láncol.
A felszínre tört éltet hiába bántom,
mert újjászületik minden szivárványon.
Engedném az érzést, az esőt, képeket,
feledni nem lehet ily tüneményeket.
Nem számít, feledem vagy nélküle élek,
nem vethetek véget a tündérmesémnek.
Nem akartam soha, néha erőltettem,
de szerelmem maradt, s végeérhetetlen.
Nem számít történés, ez már nem ér véget,
magamra takarom a végtelenséget.

2019. január 17.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


sarahwyard97(szerző)2019. február 8. 17:48

@lorso:
Kedves Zsolt!
Igen tényleg van benne egy olyan vonal, ahol az életemben félőn tekintek a reménykedésre, egyfajta védelmi mechanizmusként működik ez bennem. Így jogos a gondolatod!
Nagyon örülök, hogy kellemesnek találod még így is a művem és köszönöm a dicséreted!
Üdvözlettel,
Judit

lorso2019. február 8. 13:03

Kedves Judit!
A remény mindig ott él mindenben! Ha teret engedsz neki ugyanúgy felemelhet, mint ahogy visszahúzhat, ha elzárod magad előle. Én kicsit inkább azt érzem, hogy nem mersz élni a reményeiddel, s ezt azért értékeled végül jó döntésnek, mert legalább lelkileg rövid távon sem lett rosszabb neked. De kérlek javíts ki, ha tévedek.
Versed ettől függetlenül most is magával ragadja az embert!
Mint mindig, most is szívvel olvastalak!
Üdvözlettel,
Zsolt

sarahwyard97(szerző)2019. február 2. 22:18

@Metro76:
Nagyon örülök, hogy tetszett, köszönöm szépen a dicséretet!
A fő mondandója talán annyi, hogy a remény mindenhol ott csillog, még ott is ahol az ember nem látja és bár olykor elveszek a saját érzéseimben és talán engedném őket, mégsem sikerül és a végén örülök is, hogy nem eresztettem, hanem szívembe zártam őket.
Köszönöm szépen!
Judit

Metro762019. február 2. 02:21

Magányról szól, de mosolyt csaltál az arcomra. :) Ami persze nem ritkaság, csak mostanában a sokszínű érdekes verset olvastam, hogy ez nagyon ott van. És kettéválasztottad, ami önmagában is jó. A szemem fel tud lélegezni, a sorok között. Köszönöm, a szemem nevében is. :) Továbbá, a vers címéből másra gondoltam először, azt egy elfeledett kapcsolatról írsz, amit megsíratsz minden éjjel. Hiába a remény, amit a napsugár tőlt be, és a szívárvány mégis elakarod oszlatni a könnyeket választod, ami egyben a magány is. Kegyetlenül jó. Ha jól értelmeztem, annyira jól takarod el az egészet, hogy félelmetes. Imádom a verseidet :) Bélu, dupla szívecske :)

sarahwyard97(szerző)2019. február 1. 14:19

@Zakeus: @JohanAlexander: @Metta: @ereri: @feri57: @Maria_HS: @Golo: @Gyuri63: @molnarne: @Kicsikinga: @anci-ani: @vegtelenvizeken: @SzaipIstvanne: @41anna: @m.falvay: @Motta: @kincseshaz: @Elise: @szilvi_83: @attoosz: @111111: @Sandor82: @roseprincess: @somebody21: @julesverne13:
Drága Olvasóim és Költő társaim!
Igazán nagyon sokat jelent nekem minden áldott szavatok! Köszönöm nektek ezt a rengeteg szeretetet és kedvességet! A biztatást és a tanácsokat, minden hozzászólásotok megmelengeti a lelkemet és megmosolyogtat! Boldoggá tesz, hogy ennyien olvastok és időt szántok a műveimre! Nem győzöm köszönni! KÖSZÖNÖM! Szeretettel és tisztelettel felétek,
Judit

Törölt tag2019. január 30. 18:04

Törölt hozzászólás.

somebody212019. január 29. 22:03

nagyszerű vers tele érzéssel, tetszik, gratulálok hozzá

roseprincess2019. január 28. 20:47

''Vízcsepp kapaszkodik a szőlőlugason,
élet tör felszínre a sziklalyukakon.
És jég függ a szívemen is reggelente,
sír, zokog esteledve a naplemente.''

Csodásan nyitod a verset, és végig is viszed ezt az egészen. Szívvel gratulálok!
Alexa

Sandor822019. január 28. 14:41

Ilyenkor azon vitázik a 2 vérző agysejt a fejemben, hogy vajon reám fog e valaha így gondolni bárki..? Hatalmas szívemet hagyom nálad ismét. Gratulálok sokat mondó, szívhezszóló versedhez!

1111112019. január 25. 15:09

''Nem számít, feledem vagy nélküle élek,
nem vethetek véget a tündérmesémnek.
Nem akartam soha, néha erőltettem,
de szerelmem maradt, s végeérhetetlen.
Nem számít történés, ez már nem ér véget,
magamra takarom a végtelenséget.''
Sokat elárul lelkedről a versed drága Juditka, szívet hagyok szeretettel,ölelésem. Piroska

attoosz2019. január 25. 10:28

Sok ember érez így, és te szavakba öntötted, amire ők nem képesek.
Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy ettől szebbet írni nagyon nehéz
lesz bárkinek is.
attila

szilvi_832019. január 25. 07:17

Kedves Judit!

Soha ne feledd Judit, hogy minden változóban van, még a lelkiállapotunk is..
''...élet tör felszínre a sziklalyukakon.'' - ez a sor, nekem ebben van az erő. A megbujt érő. A kis növény, amely az élet viszontagságaihoz alkalmazkodva, ''még a jég hátán is megél'', versedben most a sziklalyukban.
Szívvel, szeretettel gratulálok!
Szilvi

Elise2019. január 24. 20:34

Nagyon szép, érzelmes!
Szívvel; Elise

kincseshaz2019. január 24. 20:28

Szép,érzelmekben gazdag alkotás. Szívvel gratulálok. Ilona

Motta2019. január 24. 20:13

Szép ez az esőtánc.
szivvel olvastalak
Motta

m.falvay2019. január 24. 19:26

Szép melankolikus érzések láncolata , nagyon jó a befejező kép .
Szívvel Miki

SzaipIstvanne2019. január 24. 18:04

Kedves Judit! Nagyon szep vers ismet Toled.

''Ejjel zaporeso konnyezett helyettem,
de az arcod fenyet soha nem feledtem.'' Gyonyoru fogalmazas.

Szivet hagytam: Maria

41anna2019. január 24. 15:12

Gyönyörűen megírt versed mellett szívecském hagytam szeretettel!
Melinda

vegtelenvizeken2019. január 24. 14:51

Szívből gratulálok, nagyon szépen megfogalmaztad! Magányos szív, de felemelt Lélek!

Szeretettel:
Ernő

anci-ani2019. január 24. 14:43

''Táncol most az eső, körülöttem táncol,
az ég dörrenése rögvest hozzád láncol.
A felszínre tört éltet hiába bántom,
mert újjászületik minden szivárványon.''

Majd a boldogsággal úgyis véget ér a végtelenség....
Gyönyörű, érzelmekkel teli versedhez drága Judit
gratulálok nagy szívvel, szeretettel:
Anci

Kicsikinga2019. január 24. 14:32

''a fénye földre érve elüszkösödött.''

Igen jó vers!

molnarne2019. január 24. 13:20

Remek alkotás szívet hagyva szeretettel gratulálok:ICA

Gyuri632019. január 24. 11:37

Újabb remek művet alkottál, nagy szívvel gratulálok. (8)

Golo2019. január 24. 11:13

Éjjel záporeső könnyezett helyettem,
de az arcod fényét soha nem feledtem.

Kedves Judit!

Érzelemmel telített versedhez szívvel és szeretettel gratulálok: Radmila

Maria_HS2019. január 24. 10:44

''Táncol most az eső, körülöttem táncol,
az ég dörrenése rögvest hozzád láncol.
A felszínre tört éltet hiába bántom,
mert újjászületik minden szivárványon.
Engedném az érzést, az esőt, képeket,
feledni nem lehet ily tüneményeket.'' Nagyon szép versednél szívet hagyok: Maria

feri572019. január 24. 10:21

Nagyon szép alkotást hoztál megint Judit, ezért vagy a kedvencem.
Szívvel gratulálok
Feri

ereri2019. január 24. 09:47

''Nem akartam soha, néha erőltettem,
de szerelmem maradt, s végeérhetetlen.
Nem számít történés, ez már nem ér véget,
magamra takarom a végtelenséget.''

Gyönyörű gondolatmenet és méltó zárógondolat kedves Judit! Gratulálok és nagy-nagy szívem hagyom bánatos soraid mellett - szeretettel, tisztelettel: E. E.

Metta2019. január 24. 09:41

''Táncol most az eső, körülöttem táncol,
az ég dörrenése rögvest hozzád láncol.
A felszínre tört éltet hiába bántom,
mert újjászületik minden szivárványon.''
Gyönyörű verset hoztál!
Szívvel,szeretettel!
Margit

JohanAlexander2019. január 24. 09:38

''Táncol most az eső, körülöttem táncol,
az ég dörrenése rögvest hozzád láncol.
A felszínre tört éltet hiába bántom,
mert újjászületik minden szivárványon.''

Judit, szívvel gratulálok!

Zakeus2019. január 24. 09:20

Első szívvel fogadd elismerésem.
Remek vers.
Gábor

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom