Szerző

Berndt Richárd

Életkor: 19 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 240 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. február 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (10)

Berndt Richárd

Furcsa vers

Táncot jár a karnison lévő függöny,
régen rárakott fa pattogó hangja hagyja el a kályhát,
vad kapirgálás hallatszik a padláson, s csapdossa
a feljáró ajtaját a szélnek vándora.

A konyhából kínzó, mézes szilvaillat száll át folyosón -
anya szokásos módon boldogságot csinál,
a sokolból az esti hírek zaja töri meg a ház
riasztó csendjét, mely rajtamaradt a vihar után.

Az üres udvart a pár száz méterre lehányt marhatrágya
szaga díszíti csupán, s egy szem ebünk omladozó behorpadt falú
háza ékesíti csak. A már haldokló fánk,
a százéves fánk poshadt szilvával teríti a környékét.

A ház falához szorult rőzserakás emlékeztet már csak
apám két izmos karjára, emlékszem, az öreg mily
elszántsággal hordta oda, s rakta gondosan kötésbe. -
Azóta nem lett hozzányúlva a rakáshoz.

2019. január 10. 20:35:02, csütörtök

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


berndtrichard(szerző)2019. február 18. 17:43

Tisztelt Zsolt!
Nagyon megtisztelsz a hózzászólásoddal. Köszönöm szépen.
Tisztelettel, Ricsi.

lorso2019. február 18. 11:35

Kedves Richárd!
Különleges hangulatú és írásmódú versedet szívvel olvastam, s figyelőmet hagytam nálad!
Üdvözlettel,
Zsolt

berndtrichard(szerző)2019. február 8. 19:41

@111111: Köszönöm szépen kedvességed!
Maradok tisztelettel, Ricsi !

1111112019. február 8. 16:47

Átérezhető pillanatképek,remekül megírtad, most is szívet hagyok szeretettel. Piroska

berndtrichard(szerző)2019. február 7. 22:20

@donmaci: Nagyon szépen köszönöm! Úgy szintén a hozzászólásodat.
-Tisztelettel, Ricsi

donmaci2019. február 7. 22:03

Különleges versedet szívvel olvastam: Józsi

berndtrichard(szerző)2019. február 7. 21:23

@asztalos-sly; @lnagypet; @Pflugerfefi; @kokakoma; @Motta; @ereri; @stapi - Nagyon szépen köszönöm nektek a motiváló és értékelő gondolataitokat. Bátran építkezek belőlük az elkövetkezendőkben.
Sokat jelent a visszajelzésetek. Hatalmasok vagytok!
Tisztelettel és szeretettel - Ricsi !

asztalos-sly2019. február 7. 21:09

Lehet hogy furcsa .
Nekem tetszett.
Köszönöm.
Thomas

lnagypet2019. február 6. 20:39

Tetszik furcsa versed,szép s mély gondolatok csokra lett!
Üdvözlettel: Z Nagy L

lnagypet2019. február 6. 20:39

Tetszik furcsa versed,szép s mély gondolatok csokra lett!
Üdvözlettel: Z Nagy L

Pflugerfefi2019. február 6. 20:00

Kedves Richárd!
Modern verselesi stílus!
Viszont nagyon jól csinálod!
Retro hangulat sodorja az olvasót!
Az utolsó versszak lenyűgöző!
Szivvel gratulàlok!
Feri.

kokakoma2019. február 6. 19:49

Fájó, de emlék amit őrizni kell. Gratulálok. János

Motta2019. február 6. 19:45

Nem is annyira furcsa ez a vers, tetszik.
Szívvel olvastalak
Motta

ereri2019. február 6. 18:37

''A ház falához szorult rőzserakás emlékeztet már csak
apám két izmos karjára, emlékszem, az öreg mily
elszántsággal hordta oda, s rakta gondosan kötésbe. -
Azóta nem lett hozzányúlva a rakáshoz.''

Lélekérintő gyönyörűség ez az írás! Különösen a zárógondolatod. Ezer dologról, nap, mint nap eszembe jut apum - és igen kifejezően idézted amit érzek. Gratulálok és nagy-nagy, vigasztaló szívet hagyok tartalmas soraid mellett - szeretettel, tisztelettel: E. E.

stapi2019. február 6. 13:10

Mélysége van.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom