Kovács Rita

Liliom-dal

Gésaműsor

Tanka (vaka):
A napfény te vagy,
és én a tükröd vagyok,
ha rám nézel,
hát rólam a te fényed
ragyog - lásd újra élek.

Kouta:
Álmodom őrült dolgokat,
most épp egy nagy hajón ülök,
nem tarthat vissza semmi,
ha feléd repülök,
vagy gyalog kifulladásig -
álmodom.

Liliom-dal:

Én vagyok a legfőbb nővér,
a gésák lelkének anyja.
Én vagyok, ki a liliomot
általa kezedbe adja.

Jó estét, jó estét, uram!
Úgy vélem, jól szórakozott.
Engedje meg, hogy átadjam
önnek a fehér liliomot.
Köszönöm, hogy tapsolt,
jó, hogy nevetett velem,
a virág, mit most átadok,
kedves lesz önnek, mint az nekem.
E virág szép, kecses, törékeny,
csábít is, végül bódító.
Amíg egy van csak belőle -
nekem és önnek csak addig jó.
Ha csokorba gyűjti őket,
még belehalhat, én kedvesem!
Mérgező illatfelhőket a virág,
s nem én hordok lelkemen.
Vigyázzon rá hát, óvja,
becsülje meg...
és holnap és újabb napokon
s végül csak az öné lehet...