Szerző

Secrecy

Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 117 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. február 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Secrecy

Dávid és Góliát

Álltam a bástya tetején,
Rajtad kacagtam.
Nem jutsz be ide!
Gondoltam magamban.

Álltam odafönn,
Csak néztem.
Egyszerre tűntél aprónak
És óriásnak a mélyben.

Jelentéktelen vagy!
Súgta egy benti hang.
Dörrent a kapu, és tudtam,
Hogy én Góliát s te Dávid vagy.

Bénultan néztem,
Hogy omlik le szavaidra minden,
Az erősnek hitt Jerikó
Gyenge volt hozzád mérten.

- Közel a kincs!
- Már késő, nincs segélykiáltás!
Leszaladtam a pitvaron át,
S magamra lakatoltam a kamra ajtaját.

Űzött vadként reszkettem,
Nyiladat rám szegezted.
Vártam az ítéletedet.
Ölj vagy kegyelmezz!

Még mindig várok s félek.
Félek, hogy lelősz.
Félek, hogy továbbélek.
Csak vigyázz a lelkemre, kérlek!

Vigyázz a lelkemre,
Az Úrnak ne kelljen foltoznia.
Van így is elég stoppolni való.
Nincs annyi cérna, amivel összefoltozható.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572019. június 10. 05:09

Nagyon szép alkotásod
Szívvel jelölöm kedvencemnek
Feri

SzaipIstvanne2019. április 25. 11:58

Szivvel gratulalok, tetszik versed.

Maria

Bogsika2019. február 11. 17:00

Figyelőmbe vettelek,tetszett a versed :Tünde

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom