Szerző
Kovács Rita

Kovács Rita

Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 273 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. február 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Kovács Rita

Hófehérkének vége...

Csak akkor vették észre, hogy meghalt, amikor megéheztek

Mondja Szundi: Nézz csak oda!
Milyen lusta! Még álmában sem mozog!
Dörmög Morgó: Azt sem hallja az ebadta,
hogy a gyomrom hogy korog!
Hapci tüsszent, hadonászik:
Hogy erre se ébredjen?!
A gezundhájt ki kívánja,
mikor megint tüsszögtem?!
Tudor nyüzsög, tükröt kér és pulzust mér:
Nem lélegzik! Szíve nem ver,
mi a csuda, tán halott???
Kuka csak áll, szemeiből
patakokban könny csorog.
Szende így szól: Ez tényállás,
bátorkodom eszerint megjegyezni,
hogyha ti is így látjátok,
tán el kéne temetni!
Vidor karját széjjeltárja,
most nem, már nem vigyorog,
szeme forog és felkiált:
Árvák lettünk, vadbarmok!

Ez lenne a mese vége, de így nagyon szomorú,
jön Királyfi... Heimlich-fogás...
s nem kell ide koszorú!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kovacsrita(szerző)2019. február 21. 13:54

@feri57: köszönöm ! nekem is tetszenek a verseid

feri572019. február 21. 10:19

Szép humoros vers tetszik Rita
Szívvel gratulálok
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom