Szerző
Mondok Judit

Mondok Judit

Életkor: 21 év
Népszerűség: 119 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 332 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. február 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (40)

Mondok Judit

Merengő

Üvegpohár peremén megtörik a fény,
hideg külsejére szorítom a kezem.
Elterülök gondolataim hűs ölén,
agyalok, vajon hol járhat a végzetem?

Megakad szemem az üres poharamon,
látok eltűnni tárgyakat a szobában.
Köddé válik velük ma néhány darabom,
és hullik alá a múlt birodalmában.

Itt állok néhány röpke, feledett percben,
megtöltöm poharam elmúlás ízével,
érzem, ahogy ott ültem még decemberben,
látom, amiként rám vissza-visszanézel.
Teli pohár súlya nyitja fel a szemem,
bokámnál hullámzik, ruhám csuromvizes.
Az emlék után kapok, hogy visszavegyem,
megszúr, mint a rózsa szára, oly` tövises.

Hogy kerül tengervíz az üres szobába?
Hisz nyúlnék kezedhez, de hullám temet el.
S mielőtt elvesznék fullasztó homályba`,
felébredek, tudom, az eső eredt el.

Üvegpohár peremén törik meg a fény,
rideg külsejére szorítom a kezem.
Elmerülök az agyam legeslegmélyén,
lehetséges, hogy ismerem a végzetem?

2019. február 20.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


tomorg2019. május 23. 12:33

40. ❤ olvasva,
Gábor

sarahwyard97(szerző)2019. március 4. 08:34

@SzaipIstvanne:
Drága Mária!

Megértem, tényleg mélyebb merengés, sok értelmezést megenged, örülök a gondolataidnak, köszönöm az időt, amit itt töltöttél!
Szeretettel,
Juditka

SzaipIstvanne2019. március 2. 17:01

Kedves Juditka! Tobbszor visszatertem versedhez. Most szivet is hagytam.
Tudod, szeretem a verseket megerteni, ertelmezni, mielott velemenyezem. Nem szeretek csak annyit irni, hogy remek vers, gratulalok. Nagyon valasztekos, tartalmas vers, de kicsit erthetetlen szamomra fiatal korod
ilyen melysegu merengese. Udvozlettel kivanok kellemes, szep hetveget.
Maria

sarahwyard97(szerző)2019. február 28. 11:08

@SzilajMark:
Nagyon szépen köszönöm!
Judit

SzilajMark2019. február 27. 08:40

Szívvel gratulálok versedhez!
Márk

sarahwyard97(szerző)2019. február 26. 19:47

@merleg66:
Talán igen, nagyon-nagyon köszönöm!
Üdvözlettel,
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 26. 19:47

@Metta:
Igazán nagyon köszönöm, drága Margit!
Szeretettel,
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 26. 19:46

@PELLEI:
Kedves Laci!

Örülök neki, hogy ilyen igaz gondolatokkal láttad magad előtt a soraimat, jól írod, igyekeztem nyitott kérdést hagyni a végén, hogy ne szabjon gátat az olvasó részére a vers.
Köszönöm a gondolataidat és a látogatást!
Tisztelettel,
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 26. 19:45

@vegtelenvizeken:
Kedves Ernő!
Igen reméljük még messze a vég, köszönöm a jókívánságot!
Judit

merleg662019. február 25. 22:18

Kedves Judit!

Üvegpohár peremén törik meg a fény,
rideg külsejére szorítom a kezem.
Elmerülök az agyam legeslegmélyén,
lehetséges, hogy ismerem a végzetem?

...akár ismerheted is... Remek versed szívvel és szeretettel olvastam: Gábor

Metta2019. február 25. 13:07

''Itt állok néhány röpke, feledett percben,
megtöltöm poharam elmúlás ízével,
érzem, ahogy ott ültem még decemberben,
látom, amiként rám vissza-visszanézel.''
Szívvel,szertetettel gratulálok szomorúan szép versedhez!
Margit

PELLEI2019. február 25. 13:00

''Itt állok néhány röpke, feledett percben,
megtöltöm poharam elmúlás ízével''
Szomorkás, fájdalmas merengésed - ahogy az üvegen átmosódó, vízióinak álomszerű képeivel, érzéseivel ütközteted a valóságot - magával ragadó. Mégis, az olvasó számára feloldás nélküli hangulatban zárod - vagyis hagyod nyitva kérdéssel - a továbbgondolásnak teret adva. Ennek a csalódásnak nem látszik még vége ebben a versben...
Szívet hagyva olvastam.
Laci

vegtelenvizeken2019. február 25. 10:32

Nagyon szép!
A végeztünk még -remélhetőleg - nagyon messze jár. Addig még sok - sok álmod váljék valóra!
Szívet hagytam, szeretettel:
Ernő

sarahwyard97(szerző)2019. február 24. 21:53

@111111:
Drága Piroska!
Nagyon szépen köszönöm, örülök, ha fizikailag is hatottak rád a soraim!
Sok szeretettel köszönöm!
Juditka

sarahwyard97(szerző)2019. február 24. 21:51

@Gant_Elizabet: Drága Elizabet!
Nagyon szépen köszönöm, sokat jelent, hogy ezt mondod és nagyon örülök, hogy tetszett!
Szívből köszönöm a jókívánságot is, én is remélem!
Sok szeretettel,
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 24. 21:50

@Marcsy:
Köszönöm drága Mária, sokat jelent!
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 24. 21:50

@Kicsikinga:
Így igaz, néha megesik, hogy elmerengünk önmagunkban!
Köszönöm szépen!
Judit

1111112019. február 24. 21:20

Különleges,néhol hideg rázós álomképek Juditka, van ilyen,remekül megírtad, szívet hagyok szeretettel. Piroska

Gant_Elizabet2019. február 24. 20:03

Kedves Judit,
Igazi műremeket alkottál! Bár a valóság néha rideg, és úgy tűnik, a napok üresen telnek, kívánom, hogy sikerüljön megtalálnod azt, aki a végzeted!
Szeretettel, szívvel,
Elizabet

Marcsy2019. február 24. 16:34

Szép! Figyelőmbe teszlek.
Üdv: Hajdu Mária

Kicsikinga2019. február 24. 10:21

Remekül szerkesztett, jó vers!
Bizony, az ember néha képes belefeledkezni a gondolataiba úgy, hogy meg is éli azokat!

sarahwyard97(szerző)2019. február 24. 10:05

@jocker:
Örülök neki, nagyon-nagyon köszönöm, kedves Feri!
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 24. 10:04

@lorso:
Kedves Zsolt!
Örülök, hogy így látod és megtaláltad a lelkemet a soraim között, minden szélsőségével együtt.
Jól esik a dicséret is, igazán köszönöm a látogatást!
Szeretettel,
Judit

jocker2019. február 24. 09:43

Hmm... veled merengtem és jó volt.
Ügyes munkádhoz, elismeréssel: gratulálok!
jocker/Kíber/Feri

lorso2019. február 24. 01:12

Kedves Judit!
Mint mindig, most is örömmel jártam nálad, hisz' állandóan valami gyöngyszemmel ajándékozol meg minket! Ezúttal egy tőled kicsit mélyebb értelmezésű verset kaptunk. A sorok között azonban továbbra is ott bújik a lelked minden kérdése és talán maguk a válaszok, vagy azok lehetőségei is. Szabadabb skálán mozogtál ezúttal, de ismét remek verset alkottál!
Szívvel gratulálok!
Zsolt

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 19:37

@K.Jozsef: Nagyon-nagyon szépen köszönöm!
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 19:37

@Schmidt-Karoly: Kedves Károly!
Igazán örülök neki, ha elgondolkodtatóak lettek a soraim, köszönöm a kedves sorokat és véleményt, nagyon sokat jelentenek a számomra!
Ebben egyetértek a merengés és az álom szerintem is nagyon sokszor kéz a kézben járnak, mi magunk vagyunk a gondolat sokszor és az álmainkat is a gondolataink szülik!
Nagyon köszönöm a jókívánságot, és a látogatást!
Szeretettel,
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 19:34

@kicsikincsem:
Köszönöm, kedves Ilona!
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 19:34

@Golo: Nagyon szépen köszönöm, kedves Radmila!
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 19:34

@kincseshaz:
Nagyon köszönöm, drága Ilona, jól esik!
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 19:33

@Metro76:
Kedves Bélu!
Minden jelentésű kritika pozitív irányban hat, viszont minden vers szabad értelmezést ad az olvasó számára.
Az én fejemben ez a vers nem ''csak leírom és ennyi''' - gondolatként született.
Amikor írtam, közben komolyan elgondolkodtam az életemen. A vers igazi lényege a köztes sorokban rejlik, amikor a lelkem elmerül a múltamban. Egy-egy halovány emléket felidézve, egy-két sor között.
A versemnek célja volt, a jelentős kérdés, hogy ''az ember ismerheti-e a végzetét?'' és aközött, hogy vannak emberek, akik képesek is ebbe belelátni.
A vers fő témája jóformán nagyrészt fiktív, viszont azoknál a részeknél, ahol elmerülök a múltba, mindenki saját értelmezése szerint képes belemerülni elmúlt idők pillanataiba.
Szerintem az élet nem csak félig tele, vagy félig üres pohár lehet.
Az élet ennél jóval összetettebb, lehet egészen tele, vagy egészen üres és igen lehet félig tele, vagy félig üres is. Ki, hogyan látja.
Az én életem is így ugrál, hol telis tele van az a bizonyos pohár, hol totál üres, hol köztes állapotok, és nekem ez a normális.
Amin épp elmerengek az a múlt, a múltamon merengek, onnan idézek képeket, ahol elmerülök, elmerülök a múlt képeiben, elmerülök rég, vagy kevésbé régen történt emlékeken. Onnan pedig élethű képek, folyóvíz, tenger ébreszt fel és jelzi, hogy ez bizony már a jelen.
Nem hasra ütés szerűen gondoltam át ezt a verset, hanem érzelmeken és valós dolgokon alapszik.
Nem érzem rajtuk azt, hogy ne lenne értelmük, mert a vers keretét adó két versszak, egy talányt ad, ahol azon töprengek vajon az ember ismerheti-e a végzetét, a köztes sorok pedig összetett gondolatként adják meg a vers lényegét, ahol az olvasó elmerül a múlt sorai között. Majd felébred, hogy ez csak merengés, ideje a jelen soraiban élni.
Mindenesetre köszönöm a kritikát, elfogadom, mindenki saját gondolatai szerint értelmezi!
Köszönöm,
Judit

K.Jozsef2019. február 23. 19:15

Művészi szép alkotásod,szeretettel szívvel olvastam.Gratulálok!

Schmidt-Karoly2019. február 23. 17:31

Kedves @sarahwyard97: Judit!
Merengeni én is szoktam a magam módján, van úgy, hogy versben, van úgy, hogy vers nélkül. Most Neked is sikerült engem ''Merengő''-vé tenni, mivel én is megláttam, hogy az ''Üvegpohár peremén megtörik a fény,''. A merengés majdnem álom, illetve az álom is lehet merengés, lehet, hogy ők kéz a kézben járnak?
Kívánok további termékeny napokat, szeretettel. Schmidt Károly.

kicsikincsem2019. február 23. 17:03

Álom-merengődhöz szívvel gratulálok.
Ilona

Golo2019. február 23. 16:13

Itt állok néhány röpke, feledett percben,
megtöltöm poharam elmúlás ízével,
érzem, ahogy ott ültem még decemberben,
látom, amiként rám vissza-visszanézel.
Teli pohár súlya nyitja fel a szemem,
bokámnál hullámzik, ruhám csuromvizes.
Az emlék után kapok, hogy visszavegyem,
megszúr, mint a rózsa szára, oly` tövises.

Szívet hagyok szeretettel: Radmila

kincseshaz2019. február 23. 16:09

Szépen merengő álomversedet tetszéssel olvastam.
Szívvel gratulálok. Ilona

Metro762019. február 23. 15:23

Szia. Hmm, nem vagyok kritikus, de egy kicsit másabb, mint az eddigi verseid. Ne haragudj meg ezért, de erőltette. Nem nagyon érzem benne az énedet. Olyan mintha, ''csak leírom és ennyi''... Kicsit belemennék azért. Az üres pohár és a végzet egy versszakban. Az élet nem üres, vagy félig tele vagy félig üres. Kcisit kétértelmű a versed. Mi az amin épp elmerengesz? Írtam egyszer egy verset, jöttek a szavak, de semmi értelme sem volt... Bocsika, de olyan... Lehet, hogy fáradt vagyok... de ilyennek látom. Sorry. Bélu

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 14:42

@Pflugerfefi:
Kedves Feri!
Megtisztelsz, nagyon szépen köszönöm a dicséretet!
Tisztelettel,
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 14:42

@Agnes54:
Drága Ági!
Igazán nagyon köszönöm, nagyon örülök, hogy tetszett!
Szeretettel,
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 14:40

@J.Teca:
Drága Teca!
Nagyon örülök, hogy tetszett, köszönöm, hogy olvastál!
Szeretettel,
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 14:39

@szilvi_83:
Drága Szilvi!

Igazán köszönöm neked!
Szeretettel,
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 14:39

@JohanAlexander: Köszönöm szépen!

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 14:39

@editmoravetz:
Drága Edit!
Mindig öröm, ha elgondolkodtatóak lesznek soraim, örömmel tölt el, hogy szívesen időztél mellettük!
Köszönöm szépen!
Szeretettel,
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 14:38

@szombati:
Kedves Tibi!
Köszönöm a sokatmondó és lélekmelengető szavaidat, örülök, ha így gondolod!
Köszönöm látogatásodat is!

Szeretettel,
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 14:37

@orok.szerelem55:
Kedves Margit!
Valóban így van, nem egyszerű, de izgalmas!
Köszönöm szépen a kedves sorokat!
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 23. 14:36

@m.falvay:
És éppen ezért ilyen érdekes maga az élet, a kiszámíthatatlansága végett!
Köszönöm a dicséretet és a látogatást!
Judit

Pflugerfefi2019. február 23. 11:31

Nagyszerű , gondolatokat ébresztő
merengésedet szívvel, szeretettel olvastam!
Gratulálok!
Feri.

Agnes542019. február 23. 10:28

Kedves Judit!

Elgondolkodtam verseden. Sokat mondó gondolatok. Gratulálok!

Ági

J.Teca2019. február 23. 08:29

Gratulálok gyönyörű meditatív versedhez.
Szívvel, kedvencnek jelölve:J.Teca (Jeney Terézia)

szilvi_832019. február 23. 08:09

Kedves Judit!

Elgondolkodtató versednél nagy szívet hagyok!

Szeretettel:
Szilvi

JohanAlexander2019. február 23. 07:47

Judit, érdekes álmodhoz,
szívet hagyok!

editmoravetz2019. február 23. 07:05

Kedves Judit!

Merengve ültem versed olvasása után.
Sokat mondó gondolatok szépen keretbe foglalva.
Kiemelném:
''Az emlék után kapok, hogy visszavegyem,
megszúr, mint a rózsa szára, oly` tövises.''
Remek!
Szívvel gratulálok: Edit /13./

szombati2019. február 23. 06:26

Egyedien kifejező merengésed e versből,nagyon átjön.
Jól láttatod gondolataid.
Kiemelkedően,választékosan.
Nagy szívvel gratulálok!
Szeretettel!
Tibi

orok.szerelem552019. február 22. 22:25

Kedves Judit, versed igazán gyönyörű!
Firtatni a végzetet nem célszerű.
Szívvel, szeretettel olvastam remek versed!
Szívből gratulálok!
Margit

m.falvay2019. február 22. 22:19

Szép álom látás , a jövő megismerése logikailag lehetetlen , de a világban nem működik minden az emberi logika szerint .
Szívvel olvastalak Miki

sarahwyard97(szerző)2019. február 22. 21:41

@Gyuri63:
Nagyon szépen köszönöm!
Néha talán nyerhet betekintést, ha szerencséje van!
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 22. 21:37

@41anna:
Köszönöm szépen!
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 22. 21:37

@Gloren:
Köszönöm szépen, jól esik, drága Tünde!
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 22. 21:37

@gypodor:
Talán tényleg megismerheti, vagy csak idővel!
Köszönöm!
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 22. 21:36

@Motta:
Nagyon köszönöm!
Judit

sarahwyard97(szerző)2019. február 22. 21:36

@feri57:
Nagyon szépen köszönöm, kedves Feri!

sarahwyard97(szerző)2019. február 22. 21:36

@anci-ani:
Nagyon szépen köszönöm, drága Anci!
Judit

Gyuri632019. február 22. 21:30

Hiú remény csupán a tudat, hogy ember ismerheti a végzetét.Versed viszont remek, főhajtással és szívvel gratulálok. (9)

41anna2019. február 22. 20:43

Szép vers !
❤ 8. Melinda

Gloren2019. február 22. 20:28

Drága Judit!

Nagyon szép gondolatok, képek!
Hatalmas Szívvel Gratulálok!

Üdvözlettel, Szeretettel: Tünde

gypodor2019. február 22. 19:34

''Üvegpohár peremén törik meg a fény,
rideg külsejére szorítom a kezem.
Elmerülök az agyam legeslegmélyén,
lehetséges, hogy ismerem a végzetem?''
Néha az ember úgy hiszi, megismerheti! Remek vers! Szívvel
Gyuri

Motta2019. február 22. 19:28

Szép ez a merengő.
szivvel olvastalak
Motta

feri572019. február 22. 19:15

Gyönyörű álomversed Judit
Szívvel olvastam
Feri

anci-ani2019. február 22. 19:12

Gyönyörű álomverses nem a végzet, csak egy kis álombéli merengés
''Itt állok néhány röpke, feledett percben,
megtöltöm poharam elmúlás ízével,
érzem, ahogy ott ültem még decemberben,
látom, amiként rám vissza-visszanézel.''

Drága Judit, szívvel, szeretettel gratulálok:
Anci

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom