Szerző
Horváth Edit Fresh

Horváth Edit Fresh

Életkor: 62 év
Népszerűség: 24 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 139 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. február 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

Horváth Edit Fresh

Haldokló emlékek

Emlékszel?
Mikor még féltem a magánytól,
az elárvulástól.
Mikor még remegve nyitottam szóra ajkam,
féltem, hogy szavaimmal megzavarlak.
Emlékszem, meleg kezed hogy simított,
ügyeltél, mosolyod mindig bátorítson.
Emlékszem a télre, mikor jeges hidegben
nevetve mesélted,
miként bátorított apád a közös jégcsapevésre.
Emlékszem még sok piros virágra,
amivel megleptél nevem napjára.
Hangodra emlékszem, sosem felejtem,
mindig csak téged jelentett.
Emlékszem sok másra,
forró, tüzes ajkad finom - kemény vadságára.
Emlékszem...
Most itt ülök nagy árván, már semmitől sem félek.
Emlékek közt kutatok,
s arra gondolok, tán te is emlékszel, és
mosolyogsz még valahol.
Közös emlékeink tán egymáshoz érve messze
beleremegnek a hideg csendbe.
S míg végleg én is belehalok,
velem együtt hal minden elfelejtett fájdalom.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Fresh(szerző)2019. március 3. 17:08

@111111: Kedves Poroska nagyon köszönöm. :)

1111112019. március 3. 16:54

Szépen merengsz az emlékeken kedves Edit, szívesen olvastalak. Piroska

Fresh(szerző)2019. február 26. 17:50

@anci-ani: Kedves Anci! nagyon köszönöm kedves soraidat! :)

anci-ani2019. február 25. 23:10

Gyönyörű, megható vers, szép emlékekkel. Igazán varázslatos!
Gratulálok szívvel, elismeréssel:
Anci

Fresh(szerző)2019. február 25. 19:00

@gypodor: Kedevs gyuri! Nagyon köszönöm :)

Fresh(szerző)2019. február 25. 19:00

@Metta: Kedves Margit köszönöm meleg soraidat. :)

Fresh(szerző)2019. február 25. 18:59

@JohanAlexander: Nagyon köszönöm :)

Fresh(szerző)2019. február 25. 18:59

@feri57: Kedves Feri nagyon köszönöm a hozzászólásodat! :)

gypodor2019. február 25. 11:34

''Közös emlékeink tán egymáshoz érve messze
beleremegnek a hideg csendbe.
S míg végleg én is belehalok,
velem együtt hal minden elfelejtett fájdalom.''
Erős és jó sorok, Szívvel olvastalak.
Gyuri

Metta2019. február 25. 11:31

Drága Edit!
''Közös emlékeink tán egymáshoz érve messze
beleremegnek a hideg csendbe.
S míg végleg én is belehalok,
velem együtt hal minden elfelejtett fájdalom.''
Gyönyörű vers!
Szívvel,szeretettel!
Margit

JohanAlexander2019. február 25. 08:16

Kedves Edit, szomorúan szép versedet,
szívvel olvastam!

feri572019. február 25. 07:52

Fájdalmas,nagyon szép alkotás Edit
Óriási Szívvel jelöllek kedvencnek
szeretettel
Feri

Fresh(szerző)2019. február 25. 07:38

@SzaipIstvanne: Kedves Maria nagyon köszönöm kedves szavaid.

Fresh(szerző)2019. február 25. 07:38

@SAROLTA55: Kedves Sarolta! Nagyon köszönöm, megtisztelsz, hogy olvasol. :)

SAROLTA552019. február 25. 07:06

Fájdalmasan szép soraidnál hagytam szívet, gratulációt.
Figyelőmbe vettelek szeretettel;
Sarolta
''S míg végleg én is belehalok,
velem együtt hal minden elfelejtett fájdalom.''

SzaipIstvanne2019. február 24. 23:29

Editke! Mar a vers cime jol valasztott, kifejezo.
Szomoru, szep versednel szivet hagytam: Maria

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom