Szerző
Vers

A verset eddig 168 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. március 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Horváth Bálint

A fák királya

Áll egy erdő a folyó szélén,
Otthona az megannyi fának,
Egy kisfiú ül szülei ölén,
Egy percet sem hagyva apjának.

Kérdései, mint az őszi falevél,
Megállás nélkül csak hullanak,
Szépen mindig témát cserél,
Megannyi színben száguldanak.

Apa! Apa! - hullik egy levél -
Mi van a fészernek támasztva?
Az egy fe... - felröppen egy veréb -
Az, fiam, az erdei fák királya.

Szintúgy fából van, mint a többi,
Ám fejét vaskorona húzza,
Ha egy fa elébe áll, köszönti,
Majd koronájával kettéhasítja.

De hát, apa! - vág közbe egy levél -
Milyen az, ki bántja sajátját?
Ekkor apja szemügyre veszi kezét,
Amit még a háborúban talált gránát.

Tudod, fiam... - hangzik a válasz -
S hirtelen elcsendült minden.
A szél is nyugtot hagy a fáknak,
Egy csend, mely elárul mindent.

Hiába néz, csendben van apja,
Anyja öleli át, körbefonja karja,
És könnyes szemmel mondja:
"Jobb, ha sosem tudod meg!"

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Mikijozsa2019. március 5. 09:36

gratulálok szívvel szeretettel, kedvenc növényem a fa, mely az emberiség támassza is szerintem, remeket alkottál üdv szeretettel

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom