Szerző
Horváth Flóra N.

Horváth Flóra N.

Életkor: 25 év
Népszerűség: 14 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 101 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. március 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

feri57, mate1979, Motyo01, 1 láthatatlan tagunk

Horváth Flóra N.

Nyolcvankilenc nap után

Rózsaszínbe esett a köd,
s magányos csónakod a bűnöd.
Szirének énekét élvezed
akkor is, ha elveszted az éveket.

Maroknyi rózsacsokor az asztalon.
Bánatodat borba fojtod gazdagon.
Hullámzó tenger lovasként.
Cikázik a villám lovagként.

Háborgó rozéalkonyos nappalon
dobogó patákat látsz a kabinablakon.
Bepréselődik a sugár.
S elrabol a szédítő kufár.

Mit neked, ha jön még tél?
Ha összetép a szél?
Mit neked, ha jön még élet?
Mely összeszívja megposhadt véred?

Háborgó rozéalkonyos nappalon
dobogó patákat látsz a kabinablakon.
Sápadt szemed rám tapad.
Késő éjjelen az álom csak cafat marad.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


mate19792019. március 16. 19:49

Kedves Flóra! Szomorú emlékező vers, hátha egy napon, Kupidó nyila segíti útadat. Üdvözlettel: Máté

feri572019. március 16. 16:09

Szomorú, nagyon szép vers Flóra, nagyon tetszik
Nagy Szívvel jelöllek kedvencnek
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom