Szerző
Galambos István

Galambos István

Életkor: 76 év
Népszerűség: 87 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 179 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. március 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (16)

Galambos István

Gyermekkori ábránd

Négyéves sem voltam, mikor ez megesett,
élénk fantáziám adta az ötletet.
Kicsi falu mellett - az országhatáron
lakott a családunk, vasútállomáson.

Nagyapám ott bakter, apám forgalmista,
anyám szülni készült - kishúgomat hordta.
Család minden gondja nagyanyóhoz került,
arany volt a szíve, arca mindig derült.

Óvodának híján sokat csavarogtam,
este viszont nagyi meséit hallgattam.
Árgyélus úrfiról, ki őrzött aranyalmát,
s elfogta a tolvajt, szép Tündér Ilonát.

Szerelmük kiderült, mert a beste banya
ollóval állt lesben - bánta a lány haja.
Menekült Ilona a világ végére -
utána Árgyélus indult egy végtére.

Meseszülte ötlet szöget ütött bennem,
játszópajtásomnak rögvest elmeséltem:
ha most elindulunk, hamar odaérünk,
Óperenciának partján körülnézünk.

Láthatunk majd arra tündérpalotákat,
királylányért küzdő, vitéz bajnokokat.
Szavat szó követett, összesúgtunk-búgtunk,
másnap késő reggel szépen elindultunk.

Vasútállomásnak egy volt csak az útja,
azon kell hát menni, tán az vezet oda.
Forró nyári nap volt, izzadtuk melegét,
útszéli szederfák nyelték el a hevét.

Mentünk, elfáradtunk - éhesek is lettünk,
egy fára felmásztunk, finom szedret ettünk.
Fejünket letettük útszéli árokba,
lombok árnyékában merültünk álomba.

Egy-két óra múlva továbbvitt a lábunk,
ám a világ végét semerre sem láttuk...
Pedig egyre fakult az égboltnak fénye,
de mi továbbmentünk, mentünk csak előre.

Szürkületkor lassan egy faluhoz értünk,
egymás kezét fogva, mert bizony már féltünk.
"Jönnek már a lurkók" - kiabált valaki,
két vasutas ember felénk kezdett futni.

Rögvest megismertem, az egyik az apám,
megkönnyebbült mosoly suhant át az arcán.
Amit eztán kaptam, azt megérdemeltem...
világ végét többé sohasem kerestem.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Mikijozsa2019. március 26. 10:32

megható családi történet és a gyermek mesének véli a valóságot, ez az a tündéri segítség ami segíti felnőni... gyönyörűen megírtad nekem különösképpen tetszett, nagy szívvel gratulálok

Kicsikinga2019. március 23. 15:52

Nagyon kedves mese!
Köszönöm szépen!

Motta2019. március 23. 14:38

Aranyos emlékezésedet szívvel olvastam
Motta

madaras(szerző)2019. március 22. 15:13

@Bogsika: @JohanAlexander: @Pesterzsebet: @dvihallyne45:
Kedves Látogatók !
Köszönöm Nektek, hogy itt jártatok - elolvastátok - és tettszett amit írtam.

dvihallyne452019. március 22. 14:36

Szívvel olvastam remek történetedet! Sarolta

Pesterzsebet2019. március 22. 13:35

Kedves István! Édes, bájos kis vers. A régi, gyerekkori kaland szép emlékké szelídült. Szívvel olvastam. Üdv. Gina

JohanAlexander2019. március 22. 10:02

István, őszinte elismeréssel hagyok hatalmas szívet,
remekül megírt történetedhez!

Bogsika2019. március 22. 09:38

Remek verseden szívet hagyok :Tünde

madaras(szerző)2019. március 22. 08:21

@gypodor: Kedves Gyuri !
Az élénk fantáziájú gyermekek - ha hagyják őket - szívesen csavarognak - így többet észrevesznek a világból. Egyébként szívesen csináltam, élveztem - szüleim bánatára.
Köszönöm véleményedet.

gypodor2019. március 22. 08:17

Te is elindultál egykor? Én is!!!
Remek vers!
Szívvel
Gyuri

madaras(szerző)2019. március 22. 08:09

@TTKinga: Köszönöm, hogy ''jaj de szép''-nek nevezted versem.

madaras(szerző)2019. március 22. 08:08

@SzaipIstvanne: Kedves Mária !
Az élénk fantáziájú gyermek - ha teheti szívesen csavarok. Úgy gondolja, hogy így többet megismer a világból.
Véleményed jól esett nekem.

madaras(szerző)2019. március 22. 07:58

@M.Laurens: Köszönöm Miklós hogy elolvastad versem - és az tetszett Neked.

madaras(szerző)2019. március 22. 07:57

@tomorg: Köszönöm Gábor, hogy itt jártál és szívvel olvastad versem.

madaras(szerző)2019. március 22. 07:55

@feri57: @donmaci: Köszönöm Nektek, hogy itt jártatok és véleményetekkel megtiszteltetek.

madaras(szerző)2019. március 22. 07:54

@Golo: Kedves Radmilla !
Nagyon kedves és megtisztelő a véleményed - és az hogy idéztél tőlem.

feri572019. március 22. 06:24

Nagyon szép alkotás István
Szívvel olvastam
Feri

Golo2019. március 22. 06:13

Meseszülte ötlet szöget ütött bennem,
játszópajtásomnak rögvest elmeséltem:
ha most elindulunk, hamar odaérünk,
Óperenciának partján körülnézünk.

Láthatunk majd arra tündérpalotákat,
királylányért küzdő, vitéz bajnokokat.
Szavat szó követett, összesúgtunk-búgtunk,
másnap késő reggel szépen elindultunk.

Vasútállomásnak egy volt csak az útja,
azon kell hát menni, tán az vezet oda.
Forró nyári nap volt, izzadtuk melegét,
útszéli szederfák nyelték el a hevét.

Kiragadhattam volna az egész verset, de elbeszélő költeményednek indítása remek gondolat volt.

Szívvel és szeretettel gratulálok: Radmila

donmaci2019. március 22. 04:39

Nagyon szép versedet szívvel olvastam. Józsi

tomorg2019. március 22. 00:17

Szívvel olvastam, Gábor (újonc)

M.Laurens2019. március 21. 23:32

Szívvel olvastam remek soraidat!
Üdvözlettel: / Miklós /

SzaipIstvanne2019. március 21. 22:53

Kedves Istvan, jo meselo vagy, mikozben a vers maga
is remek. Harom fiam kozul a kozepso szeretett elcsavarogni.
Igy kicsit jolesett emlekezni.
Szivvel tetszik: Maria

TTKinga2019. március 21. 22:30

Jaj de szép! Szívvel! Kinga :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom