Szerző
Keszei István

Keszei István

1935. július 5. - 1984. január 26.
Népszerűség: 98 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 78 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. április 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (9)

Keszei István

Ráncok a messzeségből

Madártávlatnál messzibb távlatokból:
Párizsból nézem minden ráncotok.
Így egyre mélyebbek,
félelmetesebbek.

***
Írni, írni, mindent megírni!!!
Cserbenhagynak remegő ujjaim. - Pedig nekem adatott megírnom,
mi a gyönyör s az ősi kín.

***
Jössz? Nem jössz?
Párizs nélkülem is neked adja magát.
Én csak szíved mellett gyalogolok,
akár apád, egy jóbarát.

***

Voltam könyvtáros is, raktáros is. Thomas Mann, Babits
kötetei után súlyos szerszámosládákat raktam a polcokra.
Mindez elmúlt. A magam módján azóta is raktáros maradtam.
Nem rozsdásodó, fénylő emlékeimet leltározom.
Azok között rakosgatok.

***
Visszautasítottak.
De én nem visszakozom.
Lélekben így is veletek élek;
lényetek szelében,
lelketek lélegzetében.

***
Egyetlen irányhoz se tartozom. Elindultam toronyiránt, csillag iránt.
Egyetlen irányom; a földre sütő égi csillagok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


HungarianHJ2019. április 2. 13:13

Nagyon szép...

41anna2019. április 1. 17:43

Gyönyörű vers!
Melinda

anci-ani2019. április 1. 16:12

Szép!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom