Szerző
Békássy Balázs

Békássy Balázs

Életkor: 39 év
Népszerűség: 22 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 84 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. május 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető vagy átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Békássy Balázs

Majdnem egyedül a sötétben

Botorkálok a hosszú úton

Háborgó a mélység, és fekete! Mint a korom!
Az orromig sem látok el! Most mi legyen?
A lépcsők pedig csak visznek és visznek lefelé.
Bedőlt gerendák, beugrók.

Halk, kéjes sóhajok előttem a bizonytalanban.
Akad némi fény lámpásomban, de csak kialszik ebben a katlanban.

S rémségek, szörnyű manók törnek rám.
Mindenfelől egy idő után, pedig eleinte egyesével tűntek fel a pokoli sötétben.
Ebben a gigászi, földalatti sikátorban?

Trafóra lelek az egyik lakban, s ott is nehezen nyílik az ajtó.

Fény gyúl a közelben úgy ötven méterre? Talán.

Robaj a felhőkből, s tart lefelé?
Egy épület lépcsője alján pilács, de nem pillog.
Mi lehet az?

Láng rázza meg a vállam. Egy lány az, és sarkall cselekvésre, siessünk!
Jönnek a gonosz manók most már a mennyezetről is.
Töltényünk fogytán, lámpásom vívja a csatát!
El akarja nyelni a sötét!

Huszonhét perce küzdök már az árral.
Még jó, hogy jött a lány, s még neki is kell világítsak!

Csak jön és jön a rém sereg.
Nem akarnak fogyni a manók. Itt fogunk kimúlni.
Pár percig tart ki a lőszer, a reggel pedig még messze!
Ablakon át nézve koromsötét a remény!

Robaj innen, mellőlem! Liftet hozott. Már pillog a pilács! Őt hozta?
Kijutunk a lánnyal?
Itt döglünk meg pár percen belül.

És igen. Megérkezik valami! Gyorsan be!
Vasajtót félrehúzni. Ez egy szűk, kis kétszemélyes lift.
Nekünk elég! Rohanás be!
Töltény van, de nagyon kevés.
Van, amelyik fegyverem ki is ürült.

Végre fény, s nem félhomály vagy sötét a liftben.
Mindjárt indul a felvonó.
A lány fut be először, elfogyott a tölténye?
Én őt védem, s lövöm a rémeket.

Most futás be a szép, barna, rövid hajú lányhoz!
Már rúg-kapálok.
Nincs mivel lőnöm.
Három fegyverem is csütörtököt mond.
Egy szál pisztoly és jómagam, amivel védem magam.
Félrehúzza barnaság a rácsot, azzal védte magát eddig.
Engem vár. Gyerünk, be a liftbe!
Most gyorsan!

Beszél hozzám, és levegőért kapkod.
A rémsereg alattunk, minket keresve.
Irány kettő-három szinttel feljebb.
Lámpásom töltődik.

Elhagyott, valaha szép kórház alagsora, ahova felérünk.
De felkelt a Nap!
Ott az ablakban látom!

A lány alszik, álomba simogatta a láng.
Előtte még éreztem simogatását.

Lefektetem egy ágyra, hadd pihenjen!
Bevánszorgok mellé egy ágyra, átkarolva őt.
Karomat kéri álmában forgolódva,
s én is hunyok egyet.

2019. február 24., A Half Life 2 Episode One videójáték Lowlife pályája alapján.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ervinbaksa19982019. május 17. 20:25

Szép emlékversednél szívet hagyok!

Sivatag872019. május 13. 08:31

Szép és kemény emlékek. Szívet hagyva gratulálok. Nóra ❤️

feri572019. május 11. 05:37

Nagyon szép emlékezésversedhez Balázs
Elsőnek gratulálok
Szívvel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom