Szerző

Avive

Életkor: 24 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 171 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. május 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Avive

Várakozás

Oly szép a gyors halál,
mely felkap, mint a szél;
visz utadon tovább,
hol már nincsen, aki fél.

De te mégis itt vagy még,
tudod, hogy lassan itt a vég.
Már készen állsz, már mennél,
de valami visszatart még.

Érzed, nem vagy már a régi.
Az emlékeid zajosak,
minden darabokra hullik.
Már csak a szenvedés maradt.

Nincs már többé előre,
nem követed a napokat,
szükséged lenne erőre,
hogy bepótold a dolgokat.

Tudod, hogy innen nincs vissza,
a remény hangja elnémult.
Már a te elméd sem tiszta,
olykor magával húz a múlt.

Mit eddig meg tudtál tenni,
az mára már csak vágyálom.
Kétségbeesetten jössz rá,
elönt félelem, fájdalom.

Mikor lesz már vége? - kérded.
Nem segít már holmi gyógyszer
- Mi lesz veletek nélkülem?
Hadd legyek boldog. Csak még egyszer!

Amiről éberen álmodsz,
egy örömteli pillanat,
ahol minden az, mint régen...
majd oly hirtelen elillan.

A tükörben látod arcod,
megrémít a rút valóság.
A halál keze simogat,
de te nem tudod, mit csinálj.

Elcsuklott segélykiáltás
a hang, mi elhagyja szádat.

Már nincsen, aki segíthetne...

2018. június 30.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Avive(szerző)2019. május 30. 10:22

köszönöm az együttérzést!

szombati2019. május 13. 07:13

Kedves Avive!

Átütő erejű, döbbenetes sorok.
Én, át is érzem.
Te élj soká és légy egészséges és boldog!
Versed nagy szívvel lett kedvencem.
S figyelőmmel követlek tovább.
Szeretettel várlak én is verseimnél!
Üdvözlettel!
Tisztelettel!

Tibi

TURIKARI682019. május 12. 20:05

Bízni kell makacsul, hinni az álmaidban. Gratulálok versedhez

Motta2019. május 12. 14:42

Szomorú, szép versedet szívvel olvastam
Motta

feri572019. május 12. 08:23

Szomorú, megható versed
Szívvel olvastam
Feri

John-Bordas2019. május 11. 21:43

Szomoru vers,sajnos az elet resze a halal is.Versed erzessel teli szeretettel olel Janos

Jackal2019. május 11. 20:37

Nehéz témát feldolgozó versedhez gratulálok szívvel !
Az igazi önzetlenség jelenik meg mikor a végső órákban is az foglalkoztatja, mi lesz az hátramaradottakkal.

...Mikor lesz már vége? - kérded.
Nem segít már holmi gyógyszer
- Mi lesz veletek nélkülem?
Hadd legyek boldog. Csak még egyszer!...

Átütő erejű soraid nyomot hagynak:
...A tükörben látod arcod,
megrémít a rút valóság.
A halál keze simogat...

Egy Baróti vers sorai jutnak eszembe :
...Neked bóldog halál hogy adassék, élni tanúlj meg:
Hogy boldoggá tedd életed, halni tanúlj...

AkarkiGyula2019. május 11. 19:44

megdöbbentő erővel megírt vers.
ü

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom